Számla módosítása, érvénytelenítése. Mikor melyiket alkalmazzuk?
- Körmendi Tímea
- 2022.10.10.
- Általános forgalmi adó (ÁFA), Számlázás
- Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.
Gyakran előforduló eset, hogy egy számlát hiányosan, vagy helytelen adattartalommal állítunk ki, a mai bejegyzés témája, hogy a módosításnak és javításnak milyen módjai vannak, mikor kell sztornózni, vagyis érvényteleníteni a számlát, és mikor elegendő azt módosítani, továbbá hogy ez utóbbinak mi a helyes módja.
Mikor elkerülhetetlen a számla érvénytelenítése?
Mindenképpen érvényteleníteni kell a számlát ha;
- a számlázott ügyletet nem az eladó teljesítette
- a számlázott ügyletet nem a vevő részére teljesítették
- a számlázott ügylet nem történt meg vagy utólag meghiúsult
- a korábban kapott előleget teljes összegben visszatérítették a vevő részére
Minden más esetben elegendő a számlát helyesbíteni. Ilyen eset például ha;
- hiányosak vagy hibásak az eladó adatai
- hiányosak vagy hibásak a vevő adatai
- nem megfelelő a teljesítési dátum vagy a fizetési határidő
- a számla pénznemét kell módosítani
- módosítani kell a számlán szereplő tétel vagy tételek mennyiségét, vagy mennyiségi egységét
- a kapott előleg egy részét a vevő részére vissza kell téríteni
Mivel egy kiállított számlát utólag törölni, teljesen megszüntetni nem lehet, amennyiben érvénytelenítjük a számlát, három bizonylatunk keletkezik, az eredeti számla, az érvénytelenítő számla, és az új helyes adattartalmú számla. Ez alól kivétel, ha téves számlakiállítás történt, ez esetben az új számla értelemszerűen nem készül el.
Az érvénytelenítő számlán hivatkozni kell az eredeti számla sorszámára. Az érvénytelenítő számla kelte a kiállításának napja, a teljesítés dátuma megegyezik az eredeti számlán feltüntetett teljesítési dátummal.
A számlával egy tekintet alá eső okirat
Amennyiben a számla módosítására kerül sor, két bizonylatunk keletkezik, az eredeti számla, és az azt módosító számlával egy tekintet alá eső okirat. Az ÁFA törvény 168. § (2) bekezdése szerint számlával egy tekintet alá eső okirat, minden olyan okirat, amely kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.
A számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező eleme;
- az okirat kibocsátásának kelte
- az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja
- hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja
- a módosítással érintett számlaadat megnevezése
- a módosítás természete, illetve számszerű hatása
A számlával egy tekintet alá eső okiratra ezeken túl a számlákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, vagyis a megőrzési időn belül olvasható formában rendelkezésre kell állnia, továbbá biztosítani kell az adattartalma sértetlenségét, eredetének hitelességét.
Ha az eredeti számla adatait utólag számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítják, a két okirat együttesen képzi az adott ügylet bizonylatát, így az eredeti számlát a vevőnek nem kell a kibocsájtó számára visszaküldeni, a számlával egy tekintet alá eső okiratot azonban mindenképpen el kell juttatni a vevő részére. Ez alól kivétel, ha számlakibocsájtó a kézbesítést megelőzően észlelt hibát korrigált, vagy ha a vevő az eredeti számlát mégis visszaküldi.
A számlával egy tekintet alá eső okiraton a számla eredeti tételei negatív előjellel kerülnek feltüntetésre, a módosított tételek pedig új tételként pozitív előjellel. Amennyiben a módosításnak számszerű hatása nincs, a helyesbítő okirat végösszege nulla lesz.
Az ügyletet teljesítő félnek lehetősége van arra is, hogy annak ellenére, hogy elegendő lenne módosítania a számlát, az eredeti bizonylatot érvényteleníti, és helyette újat állít ki. Ebben az esetben azonban nem csak az érvénytelenítő számlán, de az új számlán is szerepeltetni kell az eredeti számla sorszámát, és a három bizonylat együttesen veendő figyelembe, az adott ügylet adóügyi bizonylataként.
Egy számlával egy tekintet alá eső okirattal több számla adatai is módosíthatók, amennyiben valamennyi érintett számlára való hivatkozás és a módosítás átláthatóan és világosan szerepel rajta.
Mi a helyzet a kézi számlatömbből kiállított számlákkal?
A nyomdai úton előállított és kézzel kitöltött számla esetén a javítást a számla minden példányán el kell végezni. A rontott adatot át kell húzni, az eredeti adat olvashatóságának megőrzésével, majd fel kell tüntetni a helyes adatot, vagy pótolni kell azt, végül a javítást végző felvezeti a javítás időpontját és aláírással látja el a számlát.
A nyomdai úton előállított számla érvénytelenítésekor az eredeti példányt is vissza kell juttatni a számlakibocsájtó részére, aki a számla minden példányát áthúzza, ráírja az érvénytelenítés tényét és visszatűzi a számlatömbbe a számla minden példányát.
Kézzel kiállított számla adatai módosíthatók géppel kiállított számlával is, és ez fordítva is igaz. Az azonban nagyon fontos hogy a gépi úton kiállított számla kézi javítása nem lehetséges, annak a számlázó szoftverben meglévő adatokkal mindig egyeznie kell.
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.