Kamatjövedelmek adózásának júliusi változása
- Körmendi Tímea
- 2023.07.25.
- Személyi jövedelemadó (SZJA), Szociális hozzájárulási adó
2023. május 31-én került kihirdetésre a Magyar Közlönyben a 205/2023. (V.31.) számú kormányrendelet, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel fennálló veszélyhelyzet idejére eltérő szabályokat rögzít a kamatjövedelmek adózásával összefüggésben.
Mi minősül kamatjövedelemnek?
A kamatjövedelem a tőkejövedelmek csoportjába tartozik. Azt, hogy mit tekintünk kamatjövedelemnek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 65. §-a rögzíti. Eszerint kamatjövedelemnek minősül;
- a hitelintézeti betétekre, számlakövetelésekre a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés alapján jóváírt, tőkésített kamat szokásos piaci értéket meg nem haladó része
- a nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból származó kamat illetve hozam,
- a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye,
- az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelem,
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.
- a szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak,
Milyen változtatásokat vezet be az új kormányrendelet?
A kormányrendelet 1. §-a értelmében a szociális hozzájárulási adó törvény rendelkezéseitől eltérően a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után. A szociális hozzájárulási adó mértéke 13%, ez tehát azt jelenti, hogy a korábbi 15% helyett 28%-os mértékű adó terheli a kamatjövedelmet.
Mit jelent ez? Például ha lekötünk egy évre 2.000.000 forintot 5%-os kamat mellett, akkor a 100.000 Ft kamatból júliustól nem 85.000 Ft, hanem csak 72.000 Ft marad meg a lekötés végén az adók megfizetése után.
A kamatjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a személyi jövedelemadó alapjával. A kormányrendelet 1. § (2) bekezdése értelmében, ebben az esetben az adófizetési felső határ nem alkalmazható. Az adófizetési felső korlát lényege, hogy amennyiben az adóévben az alábbi jövedelmeket figyelembe véve a magánszemély jövedelme eléri a minimálbér huszonnégyszeresét, akkor a törvény 1. § (5) bekezdésében rögzített jövedelmek (4-8. pontok) után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
- 1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adószámításnál figyelembe vett jövedelem
- 2. A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj
- 3. A személyi jövedelemadó törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely járulékalapot képez
- 4. A vállalkozásból kivont jövedelem
- 5. Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
- 6. Az osztalék, a vállalkozói osztalékalap
- 7. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem
- 8. Az külföldi illetőségű előadóművész Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó jövedelme.
Az új szabályok 2023. július 1. napjától alkalmazandók.
Az adó alanya és az adófizetés módja
A kormányrendelet rögzíti, hogy a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a természetes személyek kamatjövedelme esetén jelentkezik, vagyis a 13%-os adó, a lakossági kamatjövedelmeket terheli.
Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, akkor az adó levonására, bevallására és befizetésére a kifizető kötelezett. A bevallási és adófizetési határidő a kifizetést követő hónap 12. napja. Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az adót a kifizetőt nem tudja levonni – például mert tárgynyeremény után merül fel az adófizetési kötelezettség – akkor annak megállapítására, bevallására és befizetésére a magánszemély kötelezett.
Milyen kamatjövedelmek mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól?
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni;
- az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem után
- a 2023. július 1. napja előtt lekötött hitelintézeti betét kamatára
- a 2023. július 1. napját megelőzően vásárolt nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból realizált kamatjövedelem után
- a 2023. július 1. napja előtt megkötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítése esetén
- a 2023. július 1. napja előtt nyújtott szövetkezeti tagi kölcsön kamatára
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját megillető kamatjövedelemből időarányosan a 2023. július 1. napja előtti időszakra jutó jövedelem után
- az olyan kifizetés után, amit nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni
Nem kell kamatjövedelemként figyelembe venni például a magyar állam által a lakosság, mint befektetői célpiac részére kibocsájtott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó hozamot, és a tartós befektetésből származó jövedelmet sem. Ebből arra következtethetünk, hogy a kormány célja a szociális hozzájárulási adó kiterjesztésével a rövid távú megtakarítások átcsatornázása az államkötvényekbe és kamatozó kincstárjegyekbe.
Erre enged következtetni az a tény is, hogy ugyanezen a napon került kihirdetésre a 209/2023. (V. 31.) kormányrendelet, amely értelmében a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében a magyarországi székhelyű hitelintézet köteles 2023. október 1. és december 31. között egy alkalommal felhívást küldeni a bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személy ügyfele számára, amelyben áttekinthető táblázatos formában bemutatja, hogy a meghatározott referencia-időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 ezer forintért, 500 ezer forintért és 1 millió forintért a magyar állam által kibocsátott, magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott.
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.