Tudnivalók a kötelező visszaváltási rendszerről (DRS)

2024. január 1. napján elindult Magyarországon a kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere, azaz a DRS rendszer (Deposit Return System). A téma aktualitását az adja, hogy a fél éves türelmi idő a hónap végén lejár, 2024. július 1-ét követően nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas termékek kötelező regisztráció és visszaváltási díj fizetés nélkül. A DRS rendszer részletszabályait a 450/2023. (X.4.) kormányrendelet tartalmazza.

A DRS rendszer bevezetésének célja, hogy Magyarországon növekedjen az egyszer használatos műanyag, üveg és alumínium italcsomagolások visszagyűjtésének és újra hasznosításának aránya, ezzel csökkentve a környezeti terhelést. A folyamat négy szereplőre épül, a koncessziós társaságra azaz a MOHU Zrt.-re, a gyártókra, a forgalmazókra és a fogyasztókra. A gyártók a kötelező visszaváltási díjas termékek után befizetik a visszaváltási díjat a koncessziós társaságnak, a termékeik értékesítéskor azt átterhelik a forgalmazóra. A forgalmazó szintén a visszaváltási díjjal növelt értéken értékesít a fogyasztónak, aki ha valamely visszaváltási pontra visszaviszi a termékcsomagolást visszakapja koncessziós társaságtól a visszaváltási díjat.

Melyek a kötelező visszaváltási díjas termékek?

A rendelet különbséget tesz kötelezően visszaváltási díjas termék és önkéntesen visszaváltási díjas termék között. Kötelezően visszaváltási díjas termék:

Azon italtermékeket, amely csomagolása megfelel az imént ismertetett paramétereknek, egyszer használatos csomagolás esetén 50 Ft visszaváltási díj terhel az értékesítéskor. Újrahasználható csomagolások esetén a visszaváltási díjat a gyártó határozza meg.

A rendelet tartalmaz két kivételszabályt a kötelező visszaváltási díjas termékek esetén; a tej és tejalapú italtermékek csomagolására, valamint a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolására nem vonatkozik a kötelezettség. Csekély mennyiségű kibocsájtó az a gyártó, aki által a megelőző évben forgalomba hozott termékek száma nem éri el az 5.000 darabot.

Az önkéntesen visszaváltási díjas termék kategóriájába tartozik minden csomagolás, mely a kötelező kategóriába nem fér bele, de a gyártó mégis „visszaváltható” megjelöléssel látja el. A visszaváltási díj mértékét ebben az esetben is a gyártó határozza meg.

A gyártókra és a forgalmazókra vonatkozó kötelezettségek

A gyártók a forgalomba hozatalt megelőzően legalább 45 nappal kötelesek regisztrálni a MOHU Zrt. rendszerébe, valamint kötelesek csatlakozási és szolgáltatási díjat fizetni. Szintén a gyártó felelőssége, hogy a termékek csomagolását a rendeletben rögzített visszaválthatóságot jelölő jelzéssel lássa el.

2024. július 1. napját követően már csak olyan termék hozható forgalomba, amelyen a fenti jelzések szerepelnek.

A forgalmazók a visszaváltási díjas termékek begyűjtését a koncessziós társasággal kötött szerződés alapján végzik. A visszaváltás történhet kötelezetti és önkéntes alapon gépi-, illetve manuális formában. A rendelet szerint a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert forgalmazó üzleteknek kötelező lesz visszaváltó automata üzemeltetése, emellett az ezer főnél nagyobb lakosságszámú településeken is kötelező lesz legalább egy visszaváltási hely kialakítása. Az önkéntes csatlakozásnak nem feltétele az üzlet mérete. Az a szereplő, amely biztosítja az üzemeltetési feltételeket, megpályázhatja a rendelkezésre álló automatákat vagy kézi visszaváltó pontként csatlakozhat a rendszerhez.

A visszaváltási díj könyvviteli és adózási hatása

A visszaváltási díj érinti az ÁFA, és az iparűzési adó szabályait is, de a számviteli törvényben is rögzítésre kerültek a visszaváltási díj nyilvántartásával kapcsolatos szabályok.

Az ÁFA törvény XVII/A. számú fejezete szerint termékértékesítésnek minősül a vissza nem váltott termék, az adó megállapításának időpontja a naptári év utolsó napja. A vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, hogy az a fizetendő ÁFA-t tartalmazza. Az adót a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany, vagyis a koncessziós társaság azaz a MOHU Zrt. köteles megfizetni. A folyamat többi adóalany szereplője – tehát a gyártó és a forgalmazó számára ÁFA hatályán kívüli tételként kell kezelni az ÁFA törvény 71. §-a alapján.

A DRS rendelet rögzíti, hogy a visszaváltási díjat a termékértékesítésről kibocsátott számlán vagy nyugtán az italtermék ellenértékétől elkülönítve kell feltüntetni. Ezzel összhangban a termék visszaváltásakor nem csökkenthető az adóalap a visszaváltási díjjal. A rendelet rögzíti azt is, hogy azok a forgalmazók akik az italterméket annak csomagolása nélkül értékesítik – ez leginkább a vendéglátóipari szektort érinti majd – nem kell hogy felszámítsák a visszaváltási díjat a fogyasztónak. Amennyiben tehát a vendég helyben fogyaszt, és a termék csomagolása a vendéglátóhelyen marad, akkor nem kerül felszámításra a visszaváltási díj és a vendéglátóhely – mint üzleti fogyasztó – igénybe veheti a MOHU mobil visszaváltó automatás szolgáltatását a nála összegyűlt üres palackokra, de önmaga is visszaválthatja bármelyik visszaváltási ponton.

A visszaváltási díj áfabeli megítélése nem azonos a betétdíjéval. Minden egyéb esetben, ha a göngyölegre díjat számítanak fel, az a termékértékesítés alapjába beépül, és visszaváltáskor ha azt visszatérítik, a visszatérítés értékével az adóalap utólag csökken. A betétdíjra vonatkozó ÁFA kulcs az általános 27%-os kulcs.

A számviteli törvény rögzíti, hogy anyagköltségként kell elszámolni a felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értéke mellett a visszaváltási díjat is, amely anyagköltséget csökkenteni kell a visszaváltási díj visszatérített összegével. Az eladott áruk beszerzési értéke esetén – vagyis a változatlan formában továbbértékesített termékek esetén is ugyanez a szabály, vagyis beszerzéskor az ELÁBÉ része lesz a gyártónak vagy forgalmazónak megfizetett visszaváltási díj, visszaváltáskor pedig az ELÁBÉ értékét csökkenteni kell. Az értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell könyvelni a fogyasztónak felszámított visszatérítési díj összegét, amikor pedig a fogyasztó felé történik visszatérítés azzal az értékesítés nettó árbevételének összegét csökkenteni kell. Az év végi készletben szereplő tételek visszaváltási díja is a készletek között kerül elszámolásra.

A visszaváltáshoz kapcsolódó könyvelési tételek számára célszerű lesz külön főkönyvi alábontást csinálni mind az anyagköltség és az ELÁBÉ, mind pedig az árbevételek között, ugyanis a helyi adókról szóló törvény rögzíti, hogy az iparűzési adó számításkor, sem a bevételek, sem pedig a csökkentő tételeknek részeként nem lehet figyelembe venni a visszaváltási díj összegét.

Mire figyeljen a fogyasztó?

A fogyasztó jogosult az általa megfizetett visszaváltási díj visszatérítésére, amennyiben a termék csomagolását valamely visszaváltási helyen beváltja. A fogyasztó a visszaváltási díjat bolti utalvány vagy banki átutalás formájában visszakaphatja, de jótékony célra is felajánlhatja. A bolti utalvány egyes forgalmazóknál készpénzre váltható, érvényességi ideje 6 hónap, mely érvényességi időt az utalványon fel kell tüntetni. A bolti utalvány levásárolhatóságának feltételei forgalmazónkként eltérőek lehetnek. Tekintettel arra, hogy az automaták a csomagolás formáját és vonalkódját is azonosítják kizárólag ép, nem összenyomott palackok visszaváltására van lehetőség.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.