Minimálbér, garantált bérminimum 2025

2024. december 12-én a Magyar Közlöny 127. számában jelent meg az 394/2024. (XII. 12.) kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról. A kormányrendeletben megállapított legkisebb munkabér összegeket első alkalommal a 2025. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

Minimálbér

A kormányrendelet 2. § (1) bekezdése szerint a minimálbér mértéke 2025. január 1-től:

  • Havibér alkalmazása esetén bruttó 290.800 Ft (kedvezmények nélkül nettó: 193.382 Ft)
  • Hetibér alkalmazása esetén bruttó 66.860 Ft (kedvezmények nélkül nettó: 44.462 Ft)
  • Napibér alkalmazása esetén bruttó 13.380 Ft (kedvezmények nélkül nettó: 8.898 Ft)
  • Órabér alkalmazása esetén bruttó 1.672 Ft (kedvezmények nélkül nettó: 1.112 Ft)

A minimálbér alakulása 2015-2025 (Ft)

Garantált bérminimum

A kormányrendelet 2. § (2) bekezdése szerint a garantált bérminimum mértéke 2025. január 1-től:

    • Havibér alkalmazása esetén bruttó 348.800 Ft (kedvezmények nélkül nettó: 231.952 Ft)
    • Hetibér alkalmazása esetén bruttó 80.190 Ft (kedvezmények nélkül nettó: 53.326 Ft)
    • Napibér alkalmazása esetén bruttó 16.040 Ft (kedvezmények nélkül nettó: 10.667 Ft)
    • Órabér alkalmazása esetén bruttó 2.005 Ft (kedvezmények nélkül nettó: 1.333 Ft)

    A garantált bérminimum alakulása 2015-2025 (Ft)

    A minimálbér tehát 9%-al a garantált bérminimum pedig 7%-al emelkedett meg az előző évihez viszonyítva. A minimálbért a szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltők, azaz 9-es FEOR csoportba tartozó munkakört betöltők és az ügyvezetési teendőket munkaviszonyban ellátó vezető tisztségviselők kaphatják, mindenki más számára a garantált bérminimumot kell megállapítani.

    A napi 8 órában foglalkoztatottak esetében a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése az alábbi változásokat jelenti összegszerűen, kedvezmények figyelembevétele nélkül társasági adóalany és KIVA alany esetén;

    A napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló munkabérének, valamint a társasági adóalany munkáltató költségének változása 2024-2025 (Ft)

    A napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló munkabérének, valamint a kisvállalati adóalany munkáltató költségének változása 2024-2025 (Ft)

    Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a fenti összegeket a munkaidő mértékével arányosan csökkentett összegben kell figyelembe venni.

    SZJA kedvezmények

    A személyi jövedelemadóból érvényesíthető adókedvezmények közül a 25 év alatti fiatalok kedvezménye és a 30 év alatti anyák kedvezménye a megelőző év július havi KSH által közzétett bruttó átlagkeresethez, a személyi kedvezmény pedig a minimálbérhez igazodik, így 2025-ben ezek mértéke is növekszik.

    A 25 év alatti fiatalok kedvezményének és a fiatal anyák kedvezményének mértéke a megelőző év július havi KSH által közzétett bruttó átlagkereset és a jogosultsági hónapok szorzata. 2025-ben a kedvezmény havi összege 656.785 Ft, ez adóban kifejezve 98.518 Ft. Ha a jogosultság egész évben fennáll, akkor a jogosultak által elérhető adóalap-kedvezmény teljes összege 7.881.420 Ft, amely adóban kifejezve 1.182.216 Ft-ot jelent. A 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák kedvezménye így a tavalyi évhez képest 13,91%-al nő.

    A személyi kedvezmény mértéke a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege jogosultsági hónaponként. 2025-ben ez havi 96.900 Ft adóalap kedvezményt jelent, adóban kifejezve pedig 14.535 Ft-ot. Amennyiben a személyi kedvezményre való jogosultság mind a 12 hónapban fennáll, a teljes adóalap kedvezmény összege 1.162.800 Ft, amely adóban kifejezve 174.420 Ft-ot jelent.

    Átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő értékhatárok

    Az átalányadózás választásának bevételi értékhatárát, és az átalányadózást választók adómentes jövedelmének összegét is érinti a minimálbér emelkedése.

    Az átalányadózás választásának feltétele 40% és 80%-os költséghányad alkalmazása esetén, hogy az egyéni vállalkozó előző évi árbevétele és a tárgyévi várható árbevétele ne haladja meg az éves minimálbér tízszeresét. Ez az összeg 2025-ben a 34.896.000 Ft. 90%-os költséghányad alkalmazása esetén a bevételi határ az éves minimálbér ötvenszerese, azaz idén 174.480.000 Ft.

    A személyi jövedelemadóról szóló törvény 47. § (4a) bekezdése szerint adómentes az egyéni vállalkozó jövedelme az éves minimálbér felének mértékéig, azaz 2025-ben 1.744.800 Ft-ig;

    • l40%-os költséghányad alkalmazása esetén ez 2.908.000 Ft
    • l80%-os költséghányad alkalmazása esetén 8.724.000 Ft
    • l90%-os költséghányad alkalmazása esetén pedig 17.448.000 Ft árbevételt jelent.

    Egyszerűsített foglalkoztatás

    Az egyszerűsített foglalkoztatottak számára minimálisan kifizetendő és a maximálisan kifizethető bér is a minimálbérhez van rögzítve. A minimálisan kifizetendő bér szakképzettséget nem igénylő munkakörben a minimálbér 85%-a, szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum 87%-a. Ezen összegek 2025-ben az alábbiak szerint alakulnak

    • szakképzettséget nem igénylő munkakörben minimálisan kifizetendő 1.421 Ft/óra
    • szakképzettséget igénylő munkakörben minimálisan kifizetendő 1.744 Ft/óra

    Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetett közteher mértékéig a maximálisan kifizethető munkabér mértéke a napi minimálbér kétszerese, mely idén 26.760 Ft. Természetesen ennél magasabb összeg is kifizethető, ebben az esetben azonban a munkáltatónak a 26.760 Ft feletti rész után társasági adó, kisvállalati adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik. Ez a foglalkoztató vállalkozási formájának és az általa választott adózási módozatnak a függvénye.

    Az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjai után a foglalkoztató közteher fizetésre kötelezett. Ennek összege naptári naponként és foglalkoztatottanként az év első hónapjában;

    • mezőgazdasági-, és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,5%-a, azaz 1.500 Ft
    • alkalmi munka esetén a minimálbér 1%-a, azaz 2.900 Ft
    • filmipari statiszta alkalmi munkája esetén a minimálbér 3%-a, azaz 8.700 Ft

    A foglalkoztató által naponta fizetendő közteher mértékét a 2024. december 20-án kihirdetett 2024. évi LXXIV. törvény 2025. február 1. napjától az alábbiak szerint módosítja;

    • mezőgazdasági-, és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,75%-a, azaz 2.200 Ft
    • alkalmi munka esetén a minimálbér 1,5%-a, azaz 4.400 Ft
    • filmipari statiszta alkalmi munkája esetén a minimálbér 3%-a, azaz 8.700 Ft

    Az egyszerűsített foglalkoztatott jövedelme adómentes a mentesített keretösszeg mértékéig, a felettes rész után pedig 15% mértékű SZJA terheli. A mentesített keretösszeg;

    • szakképzettséget nem igénylő munkakörben a napi minimálbér 130%-a, 2025-ben 17.394 Ft
    • szakképzettséget igénylő munkakörben a napi garantált bérminimum 130%-a, 2025-ben 20.852 Ft

    Rehabilitációs hozzájárulás éves összege

    A rehabilitációs hozzájárulás a tárgyév első napján megállapított minimálbér kilencszerese, vagyis 2025-ben 2.617.200 Ft/fő/év. Ezt a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók kötelesek megfizetni, amennyiben az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.

    Szociális hozzájárulási adó felső határa

    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdése rögzíti az adófizetési felső határt. Eszerint a természetes személynek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni;

    • a vállalkozásból kivont jövedelem
    • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
    • az osztalék
    • a vállalkozói osztalékalap
    • az árfolyamnyereségből származó jövedelem
    • a külföldi illetőségű előadóművész előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett jövedelme

    után, amennyiben a magánszemély figyelembe veendő jövedelme eléri a minimálbér huszonnégyszeresét. Ez az összeg 2025-ben: 6.979.200 Ft

    A szociális hozzájárulási adó felső korlát megállapításakor figyelembe vehető jövedelem;

    • Ra személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adóelőleg számításnál figyelembe vett jövedelem (pl. munkabér, megbízási díj)
    • Ra tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, ösztöndíj
    • Ra személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti járulékalapot képző önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem
    • Ra vállalkozásból kivont jövedelem
    • Raz értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
    • Raz osztalék
    • Ra vállalkozói osztalékalap
    • Raz árfolyamnyereségből származó jövedelem
    • Ra külföldi illetőségű előadóművész előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett jövedelme

    Szociális hozzájárulási adó eltérített alapja egyéni- és társas vállalkozó esetén

    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 8. §-a alapján az egyéni- és társas vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, azaz 2025-ben 327.150 Ft. Az eltérített adóalap után fizetendő 13%-os szociális hozzájárulási adó mértéke havonta 42.530 Ft.

    A járulékfizetés alsó határa, megbízási jogviszony biztosítási kötelezettsége

    2020-ban került bevezetésre a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a járulékfizetési alsó határ, amely a minimálbér 30%-ában lett meghatározva. Ezt a kifizetőnek azon munkavállalók esetében kell megfizetnie, akiknek a havi bruttó bére nem éri el az alsó határ összegét, amely 2025-ben 87.240 Ft. A járulékminimum után fizetendő tb-járulék a kifizetőt terhelő kötelezettség, alapja a járulékfizetési alsó határ és a munkabér különbözete, mértéke 18,5%.

    Ugyanez az összeg vonatkozik a megbízási jogviszony esetén a biztosítási kötelezettség megállapítására is. Amennyiben a megbízási jogviszonyban elért jövedelem a havi 87.240 Ft-ot – rövidebb megbízási idő esetén naponta ennek az összegnek harmincad részét (2025-ben 2.908 Ft/nap) – meghaladja, a megbízott biztosítottá válik, és a megbízó köteles lesz a biztosítotti bejelentés megtételére, valamint a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék levonására is.  

    Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások

    A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások közül a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és a táppénz maximuma is a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérhez, vagy garantált bérminimumhoz van kötve.

    A csecsemőgondozási díj (CSED) naptári napi alapjának maximuma szerződés szerinti jövedelem alapján történő számítás esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része, azaz 2025-ben 19.387 Ft.

    A gyermekgondozási díj (GYED) és a nagyszülői GYED összege havonta legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70%-a, azaz 2025-ben 407.120 Ft A „diplomás” gyermekgondozási díj havi összege

    • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70%-a, azaz 2025-ben 203.560 Ft.
    • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka. 2025-ben ez az összeg 244.160 Ft

    A nevelőszülői GYED összege jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-ának 70%-a, 2025-ben ez az összeg 111.958 Ft.

    A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. 2025-ben ez az összeg 19.387 Ft.

    Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

    Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.

    Előző bejegyzés
    Vissza a főoldalra