Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

  • Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

Mi a könyvvizsgálat?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerint a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Mikor szükséges könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget megbízni?

A könyvvizsgálat főszabály szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál kötelező, kivéve ha az alábbi két feltételnek a vállalkozás együttesen megfelel;

    • ZAz üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves vagy éves szintre átszámított nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot,
    • ZAz üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.

    Újonnan alakult vállalkozásnál, ahol az üzleti évet megelőző két üzleti év adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi és az első üzleti év éves szintre átszámított adatait kell figyelembe venni.

    Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.  Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozás legfőbb szerve Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tag könyvvizsgálót, vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló céget köteles választani a beszámoló felülvizsgálatára.

    Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kötelező felülvizsgálatára, könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget az anyavállalat tulajdonosai választják.

    Nem alkalmazhatja a fenti kivételszabályt olyan vállalkozás, amelynél a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, a takarékszövetkezet, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az a vállalkozás, aki a megbízható és valós kép bemutatása érdekében eltér a számviteli törvény előírásaitól, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint az a vállalkozás sem, amelynek a mérlegfordulónapon 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

    A kötelező könyvvizsgálat mellett eseti jelleggel is szükség lehet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásban szereplő könyvvizsgáló társaság vagy természetes személy megbízására. Ilyen speciális eset a gazdasági társaságok átalakulása, a devizanemek közötti áttérés, az apport tárgy értékének felülvizsgálata, vagy a KATA alany közkereseti társaság vagy betéti társaság a törvény hatálya alóli kikerülésének esete.

    A kötelező könyvvizsgálat elmaradása milyen következményekkel járhat?

    A számviteli törvény 153. §-a értelmében a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni az éves beszámolóját, amelyhez könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is csatolni szükséges. Ennek értelmében a vállalkozó a beszámolóra vonatkozó letétbehelyezési és közzétételi kötelezettsége tekintetében mulaszt, ha nem bíz meg független könyvvizsgálót a beszámoló felülvizsgálatával.

    A beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 227. §-a alapján először a Nemzeti Adó- és Vámhivatal harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a vállalkozót a kötelezettség teljesítésére. Ha a vállalkozó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettségét nem pótolja, az állami adóhatóság újabb harmincnapos határidő kitűzésével kettőszáz-ezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja a vállalkozót a kötelezettsége teljesítésére.

    Ha a vállalkozó a beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban meghatározott határidőn belül sem tesz eleget, a központi adóhatóság az adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

    Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

    Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.