A családi adó- és járulékkedvezmény

  • Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

A személyi jövedelemadó kedvezmények rendszerének utolsó eleme a családi adó- és járulékkedvezmény. Ezt a kedvezményt az összes korábbi – azaz a négy vagy több gyermeket nevelő anyák-, a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, a személyi kedvezmény, és az első házasok kedvezménye – után lehet figyelembe venni.

Ki jogosult a kedvezmény igénybevételére?

A családi adó és járulékkedvezményt az arra jogosult a kedvezményezett eltartottak után érvényesítheti.

Jogosult lehet;

  • az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint családi pótlékra jogosult a gyermek után
  • továbbá a vele együtt élő házastársa, illetve élettársa, amennyiben élettársként legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában,
  • a várandósság 91. napjáról a kismama és a vele egy háztartásban élő házastársa,
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult személy vagy a vele együtt élő hozzátartozója közül egy,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély vagy a vele együtt élő hozzátartozója közül egy.

A családi adó és járulékkedvezmény mértékének meghatározásához szükséges elkülöníteni a kedvezményezett eltartott és az eltartott fogalmát.

Kedvezményezett eltartott;

  • akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult
  • a magzat a fogantatásának 91. napjától
  • aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
  • aki rokkantsági járadékban részesül

Az eltartott a kedvezményezett eltartottak mellett az a személy, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. Ilyen például a háztartásban élő nagykorú gyermek aki felsőoktatási képzésben vesz részt és önálló jövedelemmel nem rendelkezik.

A családi adókedvezmény igénybevételének nem feltétele, hogy a családi pótlékot is az igénylő részére folyósítsák. Az SZJA törvény az arra való jogosultságot jelöli meg követelményként. Ez azt jelenti, hogy az a szülő is jogosult lesz aki részére nem folyósítanak családi pótlékot mert azt a másik szülő igényelte, illetve az is aki jogosult, de a ellátás folyósítását nem kérte.

Milyen időtartamban vehető igénybe a kedvezmény?

A családi adókedvezmény azon hónapokban érvényesíthető, amelyekben a fenti jogosultsági feltételek legalább 1 napig fennállnak.

Milyen jövedelemből érvényesíthető a kedvezmény?

Az összes korábbi kedvezménnyel egyezően, a családi adó- és járulékkedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében érvényesíthető. Azaz a;

Nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek közül;

  • a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemre,
  • az adóköteles társadalombiztosítási ellátásra (például táppénz, CSED, GYED),
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátásokra,
  • az álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, kereset kiegészítésre és keresetpótló juttatásra,
  • a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély jövedelmére,
  • a jövedelmet pótló kártérítésre,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazására,
  • a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékű végkielégítésre,
  • a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelemre,
  • a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéért adott juttatásra,
  • a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenységének ellenértékeként kapott juttatásra,
  • az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből eredő jövedelmére,
  • az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelemre.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül;

  • a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére,
  • az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelmére,
  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére,
  • az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,
  • a választott könyvvizsgáló könyvvizsgálói tevékenységéből származó jövedelmére,
  • a magánszemély által díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelmére (pl. megbízási díj).

Milyen mértékű a kedvezmény?

A családi adókedvezmény mértéke egy eltartott esetén 66.670 Ft, két eltartott esetén 133.330 Ft, három és minden további eltartott esetén 220.000 Ft kedvezményezett eltartottanként. Adóban kifejezve a kedvezmény mértéke egy eltartott esetén 10.000 Ft, két eltartott esetén 20.000 Ft, három és minden további eltartott esetén 33.000 Ft kedvezményezett eltartottanként.

A családi járulékkedvezmény érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a jogosultak összevont adóalapba tartozó jövedelme kevesebb, mint a kedvezmény összege. Ebben az esetben a fennmaradó adóalap kedvezmény 15%-a családi járulékkedvezményként vehető igénybe a társadalombiztosítási járulék, vagy nyugdíjjárulék terhére.

Mikor és milyen formában veheti igénybe a kedvezményt az arra jogosult?

A családi adó és járulékkedvezmény, a többi adóalap kedvezményhez hasonlóan érvényesíthető év közben is a kifizető(k) által levont adóelőlegből, valamint év végén az adóbevallásban is. Az év közben jogszerűen igénybe vett családi járulékkedvezmény, év végén a bevallásban nem módosítható, azt véglegesnek kell tekinteni.

A családi adókedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, valamint meg is oszthatják egymás között. A kettő közötti különbség hogy a közös érvényesítés esetén két jogosult együtt érvényesíti a kedvezményt, ezt év közben és év végén is megtehetik. A megosztás esetén a jogosult a neki járó kedvezményt a vele közös háztartásban élő, nem jogosult házastársával vagy élettársával osztja meg. Erre kizárólag év végén a személyi jövedelemadó bevallásban van lehetőség.

    Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

    Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.

    Előző bejegyzés
    Vissza a főoldalra
    Következő bejegyzés