Milyen kedvezményeket érvényesíthet a munkáltató a munkavállalók után?

  • Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

A munkáltató az általa foglalkoztatott munkavállalók bruttó bére után – választása szerint – vagy szociális hozzájárulási adót, vagy kisvállalati adót (KIVA) fizet. Ugyan mindkét adónem mértéke az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, a vállalkozások költségeiben azonban jelentős hányadot képvisel a munkabér és az arra rakódó közteher, ezért érdemes figyelmet fordítani az ezen adónemekből érvényesíthető adókedvezményekre.

A szociális hozzájárulási adó 2016 elején még 27% volt, mára 13%-ra csökkent, a csökkenés mértékét az alábbi diagram szemlélteti;

A szociális hozzájárulási adó mértéke (2016-2022) (%)

A kisvállalati adó azaz a KIVA 2013-as bevezetésekor 16%-os mértékű volt, mára 10%-ra csökkent, a KIVA csökkenés mértékét az alábbi diagramon mutatja;

A kisvállalati adó mértéke (2016-2022) (%)

Az alábbi kedvezmények közül a foglalkoztató munkavállalónként egy kedvezményt érvényesíthet. A kedvezmények közüli választás a munkáltató saját döntésére van bízva.

1) A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 10. §-a szerint a kedvezmény a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) 9-es főcsoportjába tartozó szakképzettséget nem igénylő munkakörben, valamint a különböző mezőgazdasági munkakörökben (FEOR 61-es csoport, FEOR 7333, FEOR 8421) foglalkoztatott személy után érvényesíthető. 

A kedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó esetében a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a, a kisvállalati adó esetében a esetében a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő KIVA 50%-a.

Amennyiben a munkavállaló az érintett időszakban nem kizárólag a fent felsorolt munkakörökben volt foglalkoztatva, a kedvezmény nem érvényesíthető.

2) A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 11. §-a szerint munkaerőpiacra lépőnek minősül az a személy, aki a központi adóhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosításról szóló törvény szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyéni- vagy társas vállalkozói jogviszonnyal. 

A kedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó esetén a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a.

A kisvállalati adó esetében a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő KIVA a foglalkoztatás első két évében, a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő KIVA 50%-a.

A kedvezmény csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás alapján érvényesíthető. Az igazolást a NAV legkésőbb a T1041-es űrlap beküldését követő hónap 10. napjáig kézbesíti a foglalkoztató részére.

3) A három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 12. §-a szerint a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermek tekintetében családi pótlékra jogosult munkaerőpiacra lépő nők foglalkoztatása esetén adókedvezmény vehető igénybe.

A kedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó esetén a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében pedig a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a.

A kisvállalati adó esetében a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő KIVA a foglalkoztatás első három évében, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében pedig a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér után fizetendő KIVA 50%-a.

A kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető az úgynevezett érvényesítési időszak végéig, amennyiben az érvényesítési időszakban a munkaerőpiacra lépő nő legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultsága megszűnik.

A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen a NAV által kiállított igazolással arról, hogy a foglalkoztatott személy munkaerőpiacra lépőnek minősül, továbbá szükséges a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás megléte is. Utóbbi igazolást a központi adóhatóság által továbbított kérelemre a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki és kézbesíti a foglalkoztató részére.

4) A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 13. §-a szerinti kedvezmény vehető igénybe a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatott vonatkozásában. Megváltozott munkaképességű személy;

    • akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű
    • aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül

    A kedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó esetén a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után fizetendő szociális hozzájárulási adó, a kisvállalati adó esetében a esetében a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után fizetendő KIVA.

    A kedvezmény a rehabilitációs hatóság komplex minősítésről szóló igazolása vagy a rokkantsági ellátás illetve rehabilitációs ellátás folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesíthető.

    5) A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 14. §-a szerint a közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott személyek után adókedvezmény illeti meg.

    A kedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó esetén közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a. A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény a KIVA esetében nem értelmezhető, ugyanis a kisvállalati adó alanya nem lehet közfoglalkoztató.

    6) Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

    A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 15. §-a alapján a kutatókat, fejlesztőket foglalkoztató kifizetők adókedvezményt érvényesíthetnek. A kedvezmény a munkaviszonyban foglalkoztatott doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő valamint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt után érvényesíthető.

    A kedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó esetén az alábbiak szerint alakul;

    • a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után fizetendő szociális hozzájárulási adó
    • a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetében a bruttó munkabér de legfeljebb 200 ezer forint után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a

    A kedvezmény mértéke a kisvállalati adó esetén az alábbiak szerint alakul;

    • a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után fizetendő KIVA
    • a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetében a bruttó munkabér de legfeljebb 100 ezer forint után fizetendő KIVA

    A kedvezmény érvényesítéséhez külön igazolás nem szükséges. A munkáltató a kedvezményt akkor is igénybe veheti a teljes hónap tekintetében, ha a munkaviszony a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Amennyiben azonban a munkavállaló az érintett időszakban nem kizárólag kutató-fejlesztő munkakörében volt foglalkoztatva, a kedvezmény nem érvényesíthető.

    7) A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 16. §-a szerint az alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhely adókedvezményt érvényesíthet a kutató-fejlesztő munkavállalók vonatkozásában.

    A kedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó és a kisvállalati adó esetén a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után fizetendő szociális hozzájárulási adó vagy kisvállalati adó 50%-a.

    8) A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó-kedvezmény

    A nem költségvetési szerv foglalkoztató adókedvezményt érvényesíthet a 2018. évi LXXXII. törvény 250. §-a alapján, ha védett korban elbocsátott köztisztviselőt foglalkoztat.

    A kedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó esetében a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér négyszerese után fizetendő szociális hozzájárulási adó. A kedvezmény mindaddig igénybe vehető, amíg a munkavállaló saját jogú nyugdíjassá nem válik. A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető adókedvezmény a kisvállalati adóban nem érvényesíthető.

    A kedvezmény a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás birtokában érvényesíthető. Az igazolást a NAV legkésőbb a T1041-es űrlap beküldését követő hónap 10. napjáig kézbesíti a foglalkoztató részére.

    A szociális hozzájárulási adókedvezmények nem érvényesíthetők az alábbi jövedelmek után fizetendő szociális hozzájárulási adóból;

    • qaz SZJA törvény szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem
    • qvalamint a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, és a külföldi illetőségű előadóművész jövedelmének Magyarországon adóztatható része

    Részmunkaidős foglalkoztatáskor a kedvezmény alapját nem kell csökkenteni a részmunkaidővel arányosan.

    A szakképzési hozzájárulás megszűnésével a szociális hozzájárulási adó rendszerébe idén átkerült szakirányú oktatás és a duális képzés után érvényesíthető adókedvezménnyel külön bejegyzésben foglalkozom.

    Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

    Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.

    Vissza a főoldalra
    Következő bejegyzés