Az ÁFA levonási jog és az ÁFA levonási tilalmak

Az általános forgalmi adó rendszerében az adó levonási jog kérdésköre rendkívül jelentős. Az adóalany meghatározott szabályok szerint érvényesíthető adólevonási joga biztosítja az adóhalmozás elkerülését, vagyis azt, hogy az adóalany az előállított termék vagy szolgáltatás vonatkozásában kizárólag az általa hozzáadott érték után fizessen adót.

Az adó levonás joga azonban feltételekhez kötött, önmagában az, hogy az adóalany az értékesítései vonatkozásában ÁFA fizetésére kötelezett nem jelenti azt, hogy a beszerzéseiben reá áthárított adót teljes körűen levonásba helyezheti. Az ÁFA levonás korlátairól sokaknak az ÁFA törvény 124. §-ban meghatározott generális levonási tilalmak jutnak eszébe, azonban az adólevonási jog és ennek korlátai ennél lényegesebben összetettebbek.

Az adólevonási jog keletkezését, gyakorlásának feltételeit, a levonási jog korlátait és elenyészését az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény VII. fejezete tartalmazza. Főszabály szerint az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az áthárított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. A törvény ezzel a rendelkezéssel biztosítja, hogy az adólevonási jog időben ne előzhesse meg az adófizetési kötelezettséget.

Az ÁFA törvény 120. § és 121. §-i értelmében, kizárólag olyan beszerzésekből eredő előzetesen felszámított ÁFA vonatkozásában érvényesíthető az adólevonási jog, amelyek adóköteles gazdasági tevékenység során hasznosulnak. Az adómentes ügyleteknek két csoportját különböztetjük meg az úgynevezett nem valódi adómentes ügyletek és a valódi adómentes ügyletek csoportját.

A nem valódi adómentes ügyletek közé tartoznak az ÁFA törvény 85. § és 85/A. §-aiban részletezett a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az ÁFA törvény 86-87. §-aiban felsorolt a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások. Abban az esetben, ha az adóalany ilyen nem valódi adómentes ügylet teljesítéséhez szerez be terméket vagy szolgáltatást, az előzetesen felszámított adót nem helyezheti levonásba.

Előfordulhat az az eset is, hogy egy adóalany egyszerre végez adóköteles és adómentes tevékenységet is. Ebben az esetben, ha egy beszerzés kizárólag az adóköteles tevékenységhez köthető, annak felszámított adója levonásba helyezhető, amennyiben kizárólag az adómentes tevékenység során kerül hasznosításra, abban az esetben nem nyílik meg a levonási jog. Ez a tételes elkülönítés módszere. Ha egy beszerzés egyszerre kapcsolódik mindkét tevékenységhez, a levonható adó mértékét arányosítással kell meghatározni. Az ÁFA arányosítására használt képletet a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

Eszerint a levonható adóösszeg [L] egyenlő az éves szinten összesített előzetesen felszámított ÁFA [A] és a levonási hányados [L(H)] szorzatával. A levonási hányados számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások nettó ellenértéke, nevezőjében pedig adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített adó nélkül számított ellenértéke szerepel. Vagyis az előzetesen felszámított ÁFA az adóköteles tevékenységből eredő ellenérték arányában helyezhető levonásba az érintett adóalanynál.

A valódi adómentes ügyletek közé azok a speciális ügyletek tartoznak melyhez adófizetési kötelezettség nem társul, azonban a kapcsolódó termékbeszerzések és szolgáltatás igénybevételek ÁFA-ja mégis levonásba helyezhető. Ide tartozik például;

Az ingyenes ügylet lényege, hogy azok során a terméket vagy szolgáltatást juttató adóalany ellenértékben nem részesül, így az ingyenes ügyletek vonatkozásában főszabály szerint a levonási jog nem gyakorolható. Az ingyenes ügyletekhez kapcsolódó beszerzéseknek két csoportja van. Az első csoportba azok a beszerzések tartoznak, amelyeknél már a termékbeszerzéskor vagy szolgáltatás igénybevételkor ismert, hogy ingyenes ügylet során kerülnek felhasználásra – ilyen, például ha a munkáltató természetbeni juttatásként átadandó ajándékot szerez be – ezen beszerzések ÁFA-ja nem levonható. Vannak azonban olyan esetek, amikor a beszerzésről később derül ki, hogy ingyenes ügylethez kerül felhasználásra – ilyen például ha az adóalany a termékét vagy szolgáltatását más tulajdonába ingyenesen átengedi. A termékeknél az ÁFA törvény 11. §-a, szolgáltatásoknál a törvény 14. §-a rendelkezik arról, hogy amennyiben az adóalany ingyenes ad át olyan terméket vagy nyújt olyan szolgáltatást, amely előállítása során élt az adólevonási jogával, az ingyenes ügylet után ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik. Ebben az esetben – ellenérték hiányában – az adó alapja a termék vagy szolgáltatás beszerzési ára vagy előállítási költsége.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 124. §-a rögzíti azokat a tételes levonási tilalom alá eső termékeket és szolgáltatásokat, amelyek akkor sem helyezhetők levonásba, ha adóköteles tevékenység során hasznosulnak. Ezek;

A kivétel kivételét tartalmazza a törvény 125. §-a, mely azokat az eseteket rögzíti, amikor a 124. §-ban felsorolt tételes tilalom alatt álló termékek és szolgáltatások vonatkozásában mégis megnyílik az adólevonás joga. Ilyen például, ha a termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál, vagy a beszerző azt úgy hasznosítja, hogy az közvetlen anyag jellegű ráfordításként az értékesített szolgáltatása adóalapjába épül be.

Forrás: Minősített Könyvelők Egyesülete

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.