Szerencsejátékok adózási szabályai

Pénteken volt fekete péntek, azaz a hálaadást követő péntek, amely az észak-amerikai hagyományok szerint a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. Hazánkban is egyre inkább elterjed, hogy ebben az időszakban a vállalkozások különböző akciókat hirdetnek meg, és az ünnepi időszakban nyereményjátékokkal is igyekeznek vásárlásra ösztönözni a fogyasztókat. Ezért az eheti-, valamint a jövő heti bejegyzéseimben a nyereményjátékok adózási szabályait tekintem át. Ez a bejegyzés a szerencsejátéknak minősülő nyereményjátékok adózását foglalja össze.

A nyereményjátékok leggyakoribb típusa a szerencsejáték, melynek fogalmát a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény határozza meg. Eszerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, és a nyerés vagy a vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ. A törvény 14. §-a határozza meg a szerencsejáték fajtáit, amelyek;

A sorsolásos játék olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba meghatározott szám, számsor eltalálása vagy sorsjegy kihúzása esetén, és a nyerés vagy vesztés a sorsolás eredményétől függ. Típusai a sorsjáték, a számsorsjáték és az egyéb sorsolásos játék. Számsorsjáték szervezésére kizárólag a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő Szerencsejáték Zrt., mint állami játékszervező jogosult. Sorsjáték szervezése koncessziós szerződés alapján is végezhető.

Nem sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amely pénzgyűjtő bevonásával történik és a tét 2 Ft-nál magasabb összegű vagyoni értéket képvisel. A játékkaszinókat a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény I. és II. kategóriákba sorolja. I. és II. kategóriájú játékkaszinó üzemeltetésére, valamint online kaszinójáték szervezésére kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság jogosult.

Fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Távszerencsejáték a fogadás, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadás szervezésére az állami játékszervező, valamint koncessziós társaság jogosult.
Kártyaterem üzemeltetésére a kizárólag e célból alapított, legalább 25 millió forint törzs-, illetve alaptőkével és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának engedélyével rendelkező gazdasági társaság jogosult.

Két szerencsejáték típus van, amely nincs engedélyhez vagy koncessziós joghoz kötve. Ezek a tombola és az ajándéksorsolás. Ezek az úgynevezett bejelentéshez kötött szerencsejátékok, mely szervezését és lebonyolítását a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli.

A tombolajáték a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a szerint olyan nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynél a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelen lévők között árusítják, a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg és a kibocsátott sorsjegyek száma az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg, emellett a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja. Tombolajáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető, és tilos a készpénz-nyeremény tombolajáték keretében történő sorsolása is.

A tombolajátékot a szerencsejáték szervezőnek legalább 10 nappal a játék megtartása előtt be kell jelentse a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága részére. A bejelentésre formanyomtatványt nem rendszeresített a hatóság, így az elektronikus úton, szabad szöveges üzenettel megtehető, figyelemmel a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16/A. §-ban foglalt kötelező elemekre. A bejelentéssel egyidejűleg a tombolajáték szervezőjének felügyeleti díjat kell fizetnie és erről nyilatkozni az SZTFH_36-os számú űrlapon. A felügyeleti díj mértéke a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. A tombolajátékról 150 napon belül végelszámolást kell készíteni, és azt az SZTFH részére el kell juttatni. Tombolajáték bejelentési és végelszámolási kötelezettség nélkül szervezhető bölcsődei ellátást biztosító valamint oktatási-nevelési intézmény rendezvényén, ha az eladott sorsjegyek összértékét teljes egészében és igazoltan az előzetesen meghirdetett célra fordítják.

Az ajándéksorsolás fogalmát az 1991. évi XXXIV. törvény 23. §-a határozza meg, miszerint aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót szervezhet, amelyben meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru vagy szolgáltatás megvételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén nyereményt kell adni. Ajándéksorsolás lebonyolítása során pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség, nem tekinthető azonban pénznyereménynek a bankkártyán, vagy értékpapír formájában megnyert nyeremény. A sorsjegyet minden esetben fizikai formában, a termékértékesítéssel egyidejűleg kell a vásárló rendelkezésére bocsátani, nem fogadható el távközlő eszköz használata.

Az ajándéksorsolás szervezője köteles bejelenteni az ajándéksorsolást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága részére az SZTFH_02 nyomtatványon. A bejelentés határideje az ajándéksorsolás meghirdetését megelőző 10. nap. Ezzel egyidejűleg az ajándéksorsolást szervező felügyeleti díj fizetésére és erről nyilatkozattételre kötelezett. A nyilatkozatot az SZTFH_35-ös számú űrlapon kell megtenni. A felügyeleti díj összege a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. Az ajándéksorsolást szervező köteles a sorsoláson közjegyző jelenlétéről gondoskodni, aki tanúsítja a sorsolási eseményt. Az ajándéksorsjegyek húzását nyilvánosság előtt kell biztosítani. Az ajándéksorsolás lebonyolításáról 150 napon belül végelszámolást kell készíteni, és azt meg kell küldeni az SZTFH felé az SZTFH_03-as formanyomtatványon.

A szerencsejátékok adózása kétféleképpen történik. A szerencsejáték szervezőt egyrészt játékadó fizetési kötelezettség terheli a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 31. §-a alapján, másrészt adóköteles a szerencsejátékból származó juttatás. A játékadó mértéke:

A tombolajáték, az ajándéksorsolás valamint a lóversenyfogadás mentes a játékadó alól. A játékadót a szerencsejáték szervező önadózással teljesíti a tárgyhónapot követő hónap 20. napig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. Idén a 2278 jelű bevallás benyújtásával lehet ezt a kötelezettséget teljesíteni.

A nyereményből származó jövedelem adókötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 76. §-a határozza meg. Eszerint az engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. Pénzbeli nyeremény esetén a 15%-os mértékű SZJA-t a teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie. Ha a nyeremény nem pénz, akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa. Az SZJA törvény szerint nem jövedelem a tombolajátékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból valamint az online kaszinójátékból származó nyeremény, így ezek után SZJA fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. §-a határozza meg, hogy mely jövedelmek után kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Tekintettel arra, hogy a felsorolás nem tartalmazza a nyereményből származó jövedelmet, az engedély- illetve bejelentés köteles szerencsejáték után nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek. A kisvállalati adó szabályait a 2012. évi CXLVII. törvény rögzíti. A KIVA alapja a törvény 20. §-ban került meghatározásra, és mivel itt sem került felsorolásra a nyereményből származó jövedelem, ezért a kifizetőnek amennyiben a KIVA alanya, nem keletkezik KIVA fizetési kötelezettsége a szerencsejáték szervezés vonatkozásában.

Az általános forgalmi adó szempontjából, ha egy nyereményjáték vonatkozásában a tárgynyereményt a játék szervezője megvásárolja, és már a beszerzéskor ismert, hogy ez ezen ügylet során fogja felhasználni, az általános forgalmi adót nem helyezheti levonásba. Amennyiben a beszerzéskor az ÁFA levonásra került, vagy a nyeremény saját előállítású termék vagy szolgáltatás és az előállítás során a vállalkozás a beszerzések utáni általános forgalmi adót levonta, akkor ebben az esetben a nyeremény átadásakor ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. §-a alapján. Kivételt képez ez alól az áruminta és kis értékű termék, ugyanis annak ingyenes átengedése nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek.

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény értelmében a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként elszámolható.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.