Promóciós játékok adózási szabályai

Az ünnepi időszakban a vállalkozások az árkedvezmények mellett különböző nyereményjátékokkal is igyekeznek vásárlásra ösztönözni a fogyasztókat. Ezért a múlt heti-, valamint az eheti bejegyzéseimben a nyereményjátékok adózási szabályait tekintem át. Ez a bejegyzés a szerencsejátéknak nem minősülő nyereményjátékok adózását foglalja össze.
A szerencsejáték fogalmát a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény határozza meg, eszerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, és a nyerés vagy a vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ.

A szerencsejátékok többségét kizárólag a Magyar Állam 100%-os tulajdonában lévő Szerencsejáték Zrt., mint állami játékszervező jogosult szervezni (pl. lottójáték), más részének szervezése pedig koncesszióhoz kötött (pl. kaszinójáték, fogadás).
Két szerencsejáték típus van, amely nincs engedélyhez vagy koncessziós joghoz kötve. Ezek a tombola és az ajándéksorsolás. Ezek az úgynevezett bejelentéshez kötött szerencsejátékok, mely szervezését és lebonyolítását a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli.

A tombolajáték a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a szerint olyan nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynél a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelen lévők között árusítják, a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg és a kibocsátott sorsjegyek száma az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg, emellett a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja. Tombolajáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem szervezhető, és tilos a készpénz-nyeremény tombolajáték keretében történő sorsolása is.

A tombolajátékot a szerencsejáték szervezőnek legalább 10 nappal a játék megtartása előtt be kell jelentse a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága részére. A bejelentésre formanyomtatványt nem rendszeresített a hatóság, így az elektronikus úton, szabad szöveges üzenettel megtehető, figyelemmel a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16/A. §-ban foglalt kötelező elemekre. A bejelentéssel egyidejűleg a tombolajáték szervezőjének felügyeleti díjat kell fizetnie és erről nyilatkozni az SZTFH_36-os számú űrlapon. A felügyeleti díj mértéke a nyereményalap 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. A tombolajátékról 150 napon belül végelszámolást kell készíteni, és azt az SZTFH részére el kell juttatni. Tombolajáték bejelentési és végelszámolási kötelezettség nélkül szervezhető bölcsődei ellátást biztosító valamint oktatási-nevelési intézmény rendezvényén, ha az eladott sorsjegyek összértékét teljes egészében és igazoltan az előzetesen meghirdetett célra fordítják.

Az ajándéksorsolás fogalmát az 1991. évi XXXIV. törvény 23. §-a határozza meg, miszerint aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót szervezhet, amelyben meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru vagy szolgáltatás megvételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén nyereményt kell adni. Ajándéksorsolás lebonyolítása során pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség, nem tekinthető azonban pénznyereménynek a bankkártyán, vagy értékpapír formájában megnyert nyeremény. A sorsjegyet minden esetben fizikai formában, a termékértékesítéssel egyidejűleg kell a vásárló rendelkezésére bocsátani, nem fogadható el távközlő eszköz használata.

Az ajándéksorsolás szervezője köteles bejelenteni az ajándéksorsolást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága részére az SZTFH_02 nyomtatványon. A bejelentés határideje az ajándéksorsolás meghirdetését megelőző 10. nap. Ezzel egyidejűleg az ajándéksorsolást szervező felügyeleti díj fizetésére és erről nyilatkozattételre kötelezett. A nyilatkozatot az SZTFH_35-ös számú űrlapon kell megtenni. A felügyeleti díj összege a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. Az ajándéksorsolást szervező köteles a sorsoláson közjegyző jelenlétéről gondoskodni, aki tanúsítja a sorsolási eseményt. Az ajándéksorsjegyek húzását nyilvánosság előtt kell biztosítani. Az ajándéksorsolás lebonyolításáról 150 napon belül végelszámolást kell készíteni, és azt meg kell küldeni az SZTFH felé az SZTFH_03-as formanyomtatványon. Az ajándéksorolás esetében a szerencsejáték szervező köteles részvételi szabályzatot készíteni, amelyet a bejelentéssel egyidejűleg nyújt be a felügyeleti hatósághoz.

Ha egy nyereményjáték nem minősül szerencsejátéknak, bejelentés-köteles tombolajátéknak vagy ajándéksorsolásnak, úgy szabadon engedély- és bejelentési kötelezettség nélkül szervezhető promóciónak minősül. Ilyen például;

A promóciós játék vonatkozásában kötelező a játékszabályzat elkészítése és közzététele. Ez alól csak az a játék jelent kivételt, amely nem tartalmaz játékelemet. Például ha minden vásárló garantált „nyereményt”, ajándékot kap. A játékszabályzatban rögzíteni kell a szervező személyét, a játék menetét, időtartamát, a nyeremény típusát és értékét, a nyertesek kiválasztásának módját, időpontját, értesítésük módját, és az adatvédelmi szabályokat is. Promóciós játék esetén nem kötelező közjegyzővel hitelesíteni a sorsolás eredményét, de célszerű azt egy jegyzőkönyvben rögzíteni.

A promóciós játékból származó nyeremény lehet adómentes és adóköteles. Az adómentesség feltételei a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14 pontjában kerültek rögzítésre. Eszerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, vagy kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének megfelelő magánszemély számára adott

Adófizetési kötelezettség terheli tehát a promóciós játék szervezőjét, amennyiben a juttatás nem árengedmény, visszatérítés vagy vásárlási kedvezmény, továbbá ha a játékban való részvétel nem vásárláshoz kötött, vagy a promóció nem magánszemélyek széles körében nyilvánosan került meghirdetésre. Nem adómentes a promóciós játékból eredő juttatás továbbá amennyiben azt vetélkedő, verseny vagy a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredményeként juttatják.

Az SZJA törvény nem határozza meg az üzletpolitikai (reklám) cél fogalmát, ezért e cél megvalósulásaként elfogadható, ha a promóciós játék növeli a szervezője forgalmát, az érdeklődők vásárlási hajlandóságát. A promóció akkor minősül széles körben nyilvánosan meghirdetett promóciónak, ha a játék szervezője biztosítja, hogy a játék tekintetében minden célszemély információt szerezhessen az akcióról. Ezért más elbírálás alá tartozik, ha valamelyik országos élelmiszerlánc vagy egy vidéki kisbolt szervez promóciós játékot. Utóbbinál elegendő lehet egy a kirakatban kihelyezett plakát vagy tájékoztató, előbbi esetében azonban a nyilvános meghirdetésnek az felel meg, ha a vásárlók értesülhetnek a promócióról a médiában, a társaság honlapján és az üzletekben is. A széles körben történő meghirdetés szabályát nem sérti, ha a promóciós játék szervezője a saját és egyéb a játékban részt vevő cégek munkavállalóit kizárja, illetve az sem, ha azt egy kisebb társadalmi csoport – például nyugdíjasok vagy gyerekek – részére hirdeti meg.

A SZJA törvény 1. melléklete nem tartalmaz korlátozást az árengedmény mértékére, tehát az akár 100%-os mértékű is lehet, ilyen esetben egy speciális üzletpolitikai célú ajándékozás valósul meg. Emellett nincs korlátozás a nyeremény pénzben kifejezett mértéke vonatkozásában sem, vagyis ez az adómentesség értékhatárra tekintet nélkül alkalmazható.

Vetélkedőről illetve versenyről abban az esetben beszélünk, ha a nyeremény megszerzése nem a magánszemély szerencséjétől, hanem szellemi vagy fizikai tudásától, teljesítményétől, ügyességétől függ. Amennyiben a promóciós játék vetélkedőnek vagy versenynek minősül – akkor az ajándéksorsoláshoz hasonlóan – az SZJA törvény 76. §-a alapján adózik. Eszerint a vetélkedő vagy verseny nem pénzben kapott díja esetén a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa. A törvény 1. számú melléklete a vetélkedők vonatkozásában is meghatároz adómentes juttatásokat. A 8.17 és a 8.22 pontok alapján adómentes a tanulók tanulmányi verseny alkalmával kapott nyereménye, valamint az iskolai könyvjutalom, amennyiben az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból vagy a köznevelési intézmény saját bevételéből finanszírozott. Emellett értékhatárra tekintet nélkül adómentes a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, vagy trófea.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. §-a határozza meg, hogy mely jövedelmek után kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Tekintettel arra, hogy a felsorolás nem tartalmazza a nyereményből származó jövedelmet, a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő vagy verseny vonatkozásában nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek. A kisvállalati adó szabályait a 2012. évi CXLVII. törvény rögzíti. A KIVA alapja a törvény 20. §-ban került meghatározásra, és mivel itt sem került felsorolásra a nyereményből származó jövedelem, ezért a kifizetőnek amennyiben a KIVA alanya, nem keletkezik KIVA fizetési kötelezettsége.

Nem minősül vetélkedőnek, ha a munkáltató saját munkavállalói számára ösztönző céllal versenyt hirdet. Ez ugyanis a munkavállaló teljesítményét díjazza, és mint ilyen a győztesnek járó jutalom az összevont jövedelem részeként bérként adózó juttatásnak minősül.

Ha egy nyereményjáték az összes eddigi kategóriába sem sorolható – azaz nem minősül a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerinti szerencsejátéknak, nem adómentes üzletpolitikai (reklám) célú promóció, nem vetélkedő vagy verseny – akkor a nyeremény az SZJA törvény 70. § (6) bekezdés d) pontja szerint, azaz egyes meghatározott juttatásként adózik, azzal hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka. Egyes meghatározott juttatás esetében az adó alapja, a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18 szorosa, mértéke 15%. A személyi jövedelemadót a kifizető a juttatás hónapjáról benyújtott 08-as jelű járulékbevallásában vallja be, és a hónapot követő 12. napjáig fizeti be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) b) pontja rögzíti, hogy szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség merül fel az SZJA törvény szerinti egyes meghatározott juttatások esetében a személyi jövedelemadó alapját képező összeg. Ez azt jelenti, hogy a nyereményjáték szervezőjét a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18 szorosa után 13% mértékű szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is terheli, amely elszámolása a kifizetői személyi jövedelemadóval egyező módon történik.

A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rendelkezéseivel egyezően adóztat. A 20. § (2) bekezdésének d) pontja szerint a kisvállalati adó alapja a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a nyereményjáték szervezője a KIVA alanya, akkor a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18 szorosa után, nem szociális hozzájárulási adót, hanem 10%-os mértékű kisvállalati adót köteles fizetni.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.