Mit kell tudni a kisvállalati adóról?
- Körmendi Tímea
- 2022.12.12.
- Kisvállalati adó (KIVA)
- Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.
A kisvállalati adó egy 2013. január 1. óta választható egyszerűsített adózási forma, amelyet a mindenkor hatályos törvényi feltételeknek megfelelő mikro-, kis-, és középvállalkozások választhatnak a társasági adózás helyett. Az adónem szabályai a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben kerültek rögzítése.
A törvény 16. § (1) bekezdése alapján az adó alanya lehet;
- Egyéni cég (Ec.)
- Közkereseti társaság (Kkt.)
- Betéti társaság (Bt.)
- Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
- Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.)
- Szövetkezet és a lakásszövetkezet
- Erdőbirtokossági társulat
- Végrehajtó iroda
- Ügyvédi iroda
- Közjegyzői iroda
- Szabadalmi ügyvivői iroda
- Külföldi vállalkozó
- Belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
Az imént felsorolt jogi személyek abban az esetben választhatják a KIVA szerinti adózást, ha
- Zaz átlagos statisztikai állományi létszámuk az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt
- Zaz adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevételük várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóévnél annak időarányos részét
- Zaz adóévet megelőző két naptári évben adószámukat a NAV véglegesen nem törölte
- Züzleti évük mérlegforduló napja december 31. napja
- Zaz adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójukban a mérleg főösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot
- Zaz adóévet megelőző adóévben ellenőrzött külföldi társasággal nem rendelkeznek
A statisztikai állományi létszámra, az árbevételre valamint a mérlegfőösszegre vonatkozó korlátokat a kisvállalati adót választani kívánó adózó kapcsolt vállalkozásainak adataival együttesen kell figyelembe venni.
A KIVA alanyiság az adózó erre vonatkozó bejelentését követő hónap első napjától jön létre. A bejelentést az adóalany számára a NAV által rendszeresített változás-bejelentő nyomtatványon kell megtenni. A kisvállalati adót nem választhatja az adózó, ha a bejelentés napján a NAV által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az 1 millió forintot eléri. Ha az adózó visszavonja a KIVA választására vonatkozó bejelentését, akkor a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.
A kisvállalati adó választásával új üzleti év kezdődik. Ezért van most így az év végén ennek aktualitása, ugyanis a decemberi bejelentéssel az üzleti év fordulónapja egybeesik a normál üzleti év fordulónapjával, így a beszámoló készítésével, közzétételével és letétbe helyezésével, valamint a záró bevallások elkészítésével és benyújtásával járó adminisztrációs terhek csökkenthetők.
A kisvállalati adót a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás is választhatja, az erre vonatkozó bejelentést az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg kell teljesíteni.
A kisvállalati adó alapja a személyi jellegű kifizetések összege növelve az osztalék és a tőkeműveletek eredményével, valamint egyes további módosító tételek egyenlegével.
Személyi jellegű kifizetésnek minősül a kisvállalati adóról szóló törvény szerint;
- azon személyi jellegű ráfordítás, amely társadalombiztosítási járulékalapot képez az
- a társas vállalkozónak minősülő tag esetén a garantált bérminimum 112,5%-a
- a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás
- a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás
A társadalombiztosításról szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. §-a szerint járulékalapot képző jövedelem – és így a KIVA alapja a;
- haz Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ide tartozik többek között a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem vagy a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem is
- ha munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj
- ha szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás
- ha felszolgálási díj
- haz ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj
- hha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik az alapbér vagy a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem.
Ha a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt, amely a minimálbér 30%-a, akkor a munkáltató köteles a különbözetre eső társadalombiztosítási járulékot megfizetni, ez a járulékfizetési alsó határ. A kisvállalati adó alapjának meghatározásakor azonban a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni és a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni. Nem képezi az adó alapját továbbá a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege sem.
A kisvállalati adó alapjának megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni;
- a tőkekivonás során a tárgyévben saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget
- az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét
- a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár mentesített értékének meghaladó részét
- a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat
- az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét
- a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedésekor az elengedett követelés összegét, amennyiben olyan személlyel szemben került elengedésre, amellyel az adózó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll
A kisvállalati adó alapjának megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni;
- a tőkebevonás során a tárgyévben saját tőke növekedéseként elszámolt összeget
- a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét
- a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét
Ezekből tevődik össze az adóalap második része, a tőkeműveletek eredménye. A pénztár mentesített értéke [PMÉ] az alábbi három számítás eredménye közül a legmagasabb érték;
- A tárgyévi összes bevétel 5%-a
- 1 millió forint
- A kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál, a 2017. évi nyitó mérleg szerinti pénztár értéke
Amennyiben a pénztár állománya az adóévben a pénztár mentesített értékénél nagyobb mértékben növekszik, a különbözetet adóalap növelő tételként kell figyelembe venni.
A személyi jellegű kifizetések tőkeműveletek eredményével korrigált összegét akkor kell módosítani a KIVA alap meghatározásához, ha;
- az adózó a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket állapít meg a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében
- külföldön adóztatható jövedelmet szerzett, vagy
- elhatárolt vesztesége áll fenn
Ha az adózó a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket állapít meg a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, akkor az ügyleti érték és a szokásos piaci ár közötti különbségével meg kell növelni a kisvállalati adó alapját. A személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek egyenlegét csökkenti az osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkentett része, a törvény ezzel zárja ki a kettős adóztatást.
Főszabály szerint a kisvállalati adó alapja nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege. Amennyiben az adózó tőkeműveleteinek eredménye, valamint egyes további módosító tételek összege negatív, az elhatárolt veszteséget képez, amelyek összege a következő adóévekben csökkentheti a KIVA alapját.
A kisvállalati adó mértéke 10%. A kisvállalati adó kiváltja az adózó által fizetendő 13%-os szociális hozzájárulási adót, valamint a nyereség után fizetendő 9%-os mértékű társasági adót is.
A kisvállalati adó mértéke (%) (2013-2023)
A kisvállalati adó alanyának lehetősége van az iparűzési adó egyszerűsített megállapítására is. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/B. § szerint a kisvállalati adó alanya az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A kedvezményes adóalap megállapítási mód azonban csak abban az esetben alkalmazható, ha az adózó a bevallását a törvényben rögzített határidőben benyújtja a helyi adóhatóság részére.
A kisvállalati adóban igénybe vehető adókedvezményeket, a szociális hozzájárulási adóban igénybe vehető kedvezményekkel összhangban határozták meg.
A kisvállalati adóban érvényesíthető kedvezmények a;
- szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető KIVA alap kedvezmény
- munkaerőpiacra lépő személy után érvényesíthető KIVA alap kedvezmény
- a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő után érvényesíthető KIVA alap kedvezmény
- a megváltozott munkaképességű személy után érvényesíthető KIVA alap kedvezmény
- a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló után érvényesíthető KIVA alap kedvezmény
- a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló után érvényesíthető KIVA alap kedvezmény
- a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető KIVA alap kedvezmény
Ezzel kapcsolatosan ajánlom figyelmedbe a 2022. október 17-én közzétett a munkáltató által érvényesíthető adókedvezményekről szóló bejegyzésemet, amelyben az imént felsorolt kedvezmények szabályai kerültek részletesen kifejtésre.
A kisvállalati adót évente kell bevallani a ’KIVA jelű nyomtatványon keresztül legkésőbb az adóévet követő év május 31. napjáig. Ha az adóalanyiság év közben megszűnik, akkor a bevallás határideje a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
A kisvállalati adót választó adózó negyedévente KIVA előleg bevallásra és fizetésre kötelezett. Az előlegbevallást szintén a ’KIVA jelű nyomtatványon kell teljesíteni a negyedévet követő hónap 20. napjáig. Az adóelőleg alapjának összege, az érintett negyedévben fizetendő személyi jellegű ráfordítások, valamint az érintett negyedévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege csökkentve az érintett negyedévben bevételként elszámolt osztalék összegével. Az adóelőleg alapját képző összeg után 10%-os mértékű KIVA előleget kell bevallani és megfizetni. Ha az adóelőlegek összege meghaladja az elszámoló bevallásban bevallott éves adó összegét, azt az adózó az elszámoló bevallás benyújtási határidejének napjától jogosult visszaigényelni.
A KIVA hatálya alól a vállalkozás önálló döntésének eredményeként és kikerülhet, de csak és kizárólag az üzleti év végén. A kisvállalati adó hatálya alóli kilépést az adóalany a számára a NAV által rendszeresített változás-bejelentő nyomtatványon jelenti be, a tárgyév december 1. napjától, december 20. napjáig. A határidő elmulasztása estén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye a KIVA törvény rendelkezései szerint.
A kisvállalati adó alanyiság a törvény erejénél fogva is meg tud szűnni az alábbi esetekben;
- a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal
- a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal
- ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával
- az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal
- az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot vagy jövedéki bírságot állapított meg
- az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával
- az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását a megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti
- a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt
- a társasági adó törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon
- az üzleti év mérlegforduló napjának megváltoztatása esetén a választott mérlegforduló nappal
- ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül
- amennyiben az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült társasági adó törvény szerinti finanszírozási költségeinek és az adózó adóköteles kamatbevételeinek valamint azzal egyenértékű adóköteles bevételeinek különbsége az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot, az adóév első napját megelőző nappal
A KIVA alanyiság megszűnésével önálló üzleti év zárul, amelyről az adóalanynak számviteli törvény szerinti beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
A kisvállalati adó elsősorban azon vállalkozások számára előnyös, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve azok számára, akik nyereségük visszaforgatásával vagy pótlólagos tőkebevonással jelentős fejlesztéseket terveznek végrehajtani. A KIVA választására vonatkozó döntés minden esetben egyedi elbírálást igényel, amelyhez célszerű könyvelő segítségét kérni. Emellett a Pénzügyminisztérium is közzétett egy kalkulátort a honlapján, amely segíthet a nagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában.
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.