Fontos határidők járnak le az év utolsó napján!
- Körmendi Tímea
- 2022.12.19.
- ÁFA, KATA, Kisvállalati adó (KIVA), Személyi jövedelemadó (SZJA)
- Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.
Az eheti bejegyzésemben azokat a fontos bejelentési és adófizetési kötelezettségeket gyűjtöttem össze adónemenként, amelyek határideje az idei év utolsó napja, ezért az egyéni és társas vállalkozóknak figyelmet kell fordítaniuk ezekre, amennyiben a jövőre még vagy már a kedvezőbb adózási mód szerint kívánják adózási kötelezettségeiket teljesíteni.
Általános forgalmi adó (ÁFA)
A pénzforgalmi elszámolás választása
A pénzforgalmi elszámolás szabályait az általános forgalmi adóról szóló törvény XIII/A. fejezete tartalmazza. Eszerint az az adóalany, amely a kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kisvállalkozásnak minősül és gazdasági céllal belföldön telepedett le, ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye belföldön van, továbbá nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, jogosult az általános forgalmi adó tekintetében pénzforgalmi elszámolás választására.
Ennek lényege, hogy az adóalany a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg. Ezzel egyidejűleg termékbeszerzései, szolgáltatás igénybevételeihez kapcsolódóan a rá áthárított adó levonásának jogát abban az időszakban gyakorolhatja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti.
A pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege sem a tárgyévet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.
Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő időszakra választja. Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak nyilatkozik, legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig. A pénzforgalmi elszámolás választására év közben kizárólag azon adóalanyoknak van lehetősége, akik tevékenységüket év közben kezdik meg.
A pénzforgalmi elszámolás egyik megszűnési oka, ha az adóalany nyilatkozik, hogy a jövőben nem kívánja ezt az adózási módot választani. Ebben az esetben a megszűnés időpontja a bejelentés évének utolsó napja, ebből következik, hogy a pénzforgalmi elszámolást alóli kijelentkezés bejelentési határideje is december 31. napja.
Az alanyi adómentesség választása
Az alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat az általános forgalmi adóról szóló törvény XIII. fejezete tartalmazza. Eszerint az az adóalany, amely gazdasági céllal belföldön telepedett le, ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van jogosult az alanyi adómentesség választására.
Alanyi adómentesség választása esetén az alanyi adómentesség időszakában az adóalany, ebben a minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult és kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó nem szerepel.
Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege sem a tárgyévet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintot.
Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári év végéig választja. Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról az állami adóhatóságnak nyilatkozik legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig. Az alanyi adómentességet év közben kizárólag azon adóalanyok választhatják, amelyek tevékenységüket év közben kezdik meg. Ebben az esetben a választásra jogosító bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.
Az alanyi adómentesség egyik megszűnési oka, ha az adóalany nyilatkozik, hogy a jövőben nem kíván az alanyi adómentesség szabályai szerint adózni. Ebben az esetben a megszűnés időpontja a bejelentés évének utolsó napja, ebből következik, hogy az alanyi adómentesség alóli kijelentkezés bejelentési határideje is december 31. napja.
Különös adózási módok
Az általános forgalmi adóról szóló törvény egyes különös adózási módok esetében lehetővé teszi azt, hogy az adóalanyok a főszabálytól eltérő szabályok mentén tegyenek eleget adózási kötelezettségeiknek. Ezek a;
- ZA viszonteladók használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös adózása egyedi illetve globális nyilvántartáson alapuló módszer szerint. Az adóalany a globális nyilvántartáson alapuló módszer választása esetén a választása évét követő naptári év végéig, az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer választása esetén a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.
- ZA nyilvános árverés szervezőjének tevékenységére vonatkozó speciális szabályok alkalmazása.
- ZAz utazásszervezői tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó speciális szabályok alkalmazása.
- ZA befektetési arany értékesítésének adókötelessé tétele. Ezen választás esetén az adóalany, amely befektetési aranyat állít elő, vagy más aranyat befektetési arannyá alakít át az adómentes értékesítés helyett a 27%-os kulcs alá tartozó adókötelessé tételt választhatja. Az adóalany ezen döntésétől, a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
- ZAz áfafizetési kötelezettség általános szabályok alapján történő megállapítása mezőgazdasági kompenzációs rendszer helyett. Ezen választásától az az adóalany a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.
- ZAz ÁFA törvény 86. § (1) j) – l) pontjai alapján főszabály szerint adómentes a használt beépített ingatlan és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, a beépítetlen ingatlan értékesítése (kivéve az építési telek értékesítését), illetve az ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása a tevékenység sajátos jellegére való tekintettel. Ettől lehetősége van eltérni az adózónak külön az értékesítés és külön a bérbeadás vonatkozásában, valamint külön a lakóingatlannak minősülő és nem lakóingatlannak minősülő ingatlanok esetében is. Az adókötelessé tétel választása esetén ezen ügyletekre a normál 27%-os kulcs alkalmazandó. Az adóalany ezen választásától, a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
A fenti különös adózási módok választásának, valamint a felsoroltakból az általános szabályokra történő visszatérésre vonatkozó bejelentésre az adóalany számára rendszeresített változás-bejelentési nyomtatványon keresztül van lehetőség. A különös adózási módokra való áttérés év közben is megvalósulhat, az általános szabályokra való visszatérés lehetősége azonban a meghatározott idő letelte után – jellemzően a naptári év végén – nyílik meg.
Személyi jövedelemadó (SZJA)
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/A. §-a alapján a magánszemély az önkéntes kölcsönös pénztárakba az adóévben az általa, továbbá a javára más személy által átutalt összeg 20%-áról, legfeljebb a levont személyi jövedelemadó mértékéig vagy 150.000 Ft összegig az adóévről tett személyi jövedelemadó bevallásában rendelkezhet. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély a saját befizetései és a munkáltatója által fizetett hozzájárulások után, a 2022-es adóévről 2023. május 20. napjáig benyújtandó SZJA bevallásban rendelkezhet, hogy mely önkéntes pénztárba kívánja a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kiutaltatni a levont SZJA-ja terhére az adójóváírást, melynek összege a befizetett összeg 20%-a, vagy 150.000 Ft vagy a levont személyi jövedelemadójának összege közül a legkisebb összeg. Az adójóváírás feltétele hogy a befizetések 2022. december 31. napjáig megtörténjenek.
Társasági adó
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. §-a alapján igénybe vehető kiegészítő támogatások adókedvezménye, csak abban az esetben érvényesíthető, ha a kiegészítő támogatást a támogató az arra jogosult szervezet részére a támogatás juttatásának adóévében –vagyis legkésőbb december 31. napjáig – megfizeti.
Kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA)
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény rendelkezése szerint az „új KATA” alanyiság az adózó választásának bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Ebből az következik, hogy a KATA alanyiságot nem csak az év végén lehet választani, hanem bármelyik hónapban, azonban ha az egyéni vállalkozó azt szeretné, hogy a 2023-as adóévben általa megfizetett tételes adóval a teljes 18 milliós keretösszeg a rendelkezésére álljon, akkor a KATA alanyiságának a teljes adóévben fenn kell állnia, amelyhez a bejelentésnek legkésőbb december 31-ig be kell érkeznie a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz. Az év közben létrejövő adóalanyiság esetén, ugyanis a keretösszeget arányosítani kell.
A kisadózóknak emellett kiemelt figyelmet kell fordítani az adófolyószámlájukra is az év végi hajrában. A KATA törvény 5. §-a szerint ugyanis megszűnik a KATA alanyiság a megszűnésről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napján, amennyiben a kisadózó nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot azzal, hogy az adóhatóság visszavonja a megszüntetés tárgyában hozott határozatát, amennyiben a tartozás annak véglegessé válása előtt megfizetésre kerül. Ha a kisadózó KATA alanyisága a tartozása miatt 2023 elején megszűnik, legkorábban 2025 januárjában választhatja ismét ezt az adózási formát.
Kisvállalati adó (KIVA)
A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezése szerint a KIVA alanyiság az adózó erre vonatkozó bejelentését követő hónap első napjától jön létre. Ebből az következik, hogy a KIVA alanyiságot nem csak az év végén lehet választani, hanem bármelyik hónapban, azonban a KIVA alanyiság létrejöttével új üzleti év kezdődik, a lezárt üzleti évről pedig annak utolsó napjától számított ötödik hónap utolsó napjáig adónem áttérés miatti üzleti évet záró beszámolót kell készíteni és közzétenni. A kisvállalati adóra való év végi áttéréssel, az üzleti év utolsó napja egybe esik a normál üzleti év utolsó napjával, így csökkenthető az adminisztrációs teher.
A kisvállalati adó alanyainak emellett kiemelt figyelmet kell fordítani az adófolyószámlájukra is az év végi hajrában. A KIVA törvény 19. §-a szerint ugyanis megszűnik a KIVA alanyiság a megszűnésről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magába foglaló negyedév végén, amennyiben az adóalany nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot azzal, hogy az adóhatóság visszavonja a megszüntetés tárgyában hozott határozatát, amennyiben a tartozás annak véglegessé válása előtt megfizetésre kerül. Ha a vállalkozás KIVA alanyisága a tartozása miatt 2023 első negyedévében megszűnik, legkorábban 2025 áprilisában választhatja ismét ezt az adózási formát.
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.