A turisztikai ágazatot segítő 6+1 módosító intézkedés

Ebben a bejegyzésben a 2022. utolsó negyedévében kihirdetett, a turizmus-vendéglátás szektort érintő intézkedéseket foglalom össze, melyek a szektor szereplőinek adminisztrációs és pénzügyi terheit igyekszik csökkenteni. Az intézkedések a 468/2022. (XI. 21.) valamint az 594/2022. (XII. 28.) kormányrendeletekben kerültek rögzítésre.

1) A turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése

A 468/2022. (XI. 21.) kormányrendelet 1. §-a alapján a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett adózóknak a 2022. október 1. és 2023. március 31. közötti időszak vonatkozásában nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a 4%-os mértékű turizmusfejlesztési hozzájárulást.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség már a koronavírus-világjárvány negatív hatásainak enyhítése okán is felfüggesztésre került korábban, ugyanis ezzel a kötelezettséggel 2020. március 1. és 2021. december 31. között sem kellett az ágazat szereplőinek számolnia. A korábbi felfüggesztéssel és a turizmusfejlesztési hozzájárulás szabályaival a 2022. február 26-án megjelent bejegyzésem foglalkozik részletesen.

2) A Széchenyi Pihenőkártya zsebeinek összevonása

Az 594/2022. (XII. 28.) kormányrendelet 2023. január 9-i hatállyal összevonja a SZÉP-kártya 2011. márciusi bevezetése óta meglévő 3 zsebét, a szálláshely, a vendéglátás és a szabadidő zsebeket, így a kedvezményezettek számláin fennálló egyenlegek 2023. január 9-e óta egy összegben a szálláshely alszámlán jelennek meg, és bármely korábbi területen szabadon felhasználhatóvá váltak.

Ennek következtében az SZJA törvény béren kívüli juttatásokat szabályozó paragrafusát is módosítani kellett. A korábban a különböző zsebekre megállapított kedvezményes összegeket – szálláshely alszámla 225.000 Ft/év, vendéglátás alszámla 150.000 Ft/év és szabadidő alszámla 75.000 Ft/év – összevonták, és évi 450.000 Ft-os összegben határozták meg a béren kívüli juttatásként adható összeget.

Ami a SZÉP-kártya juttatás adózását illeti, abban nincs változás, 450.000 Ft összegig béren kívüli juttatásként adózik a munkáltató által biztosított összeg, amely nem KIVA alany munkáltató esetén 28%-os (15% SZJA és 13% szociális hozzájárulási adó), KIVA alany munkáltató esetén pedig 25%-os terhet jelent (15% SZJA és 10% KIVA). A 450.000 Ft felett juttatott összeg egyes meghatározott juttatásként adózik, vagyis a munkáltató által a kedvezményezett számlájára utalt összeg 1,18-szorosa után kell 15% személyi jövedelemadót és vagy 13% szociális hozzájárulási adót, vagy 10% kisvállalati adót fizetni. Ez a nem KIVA alany munkáltató esetén 33,04%-os, KIVA alany munkáltató esetén pedig 28,75%-os adóterhelést jelent.

A zsebek összevonását megelőzően az azok közötti átjárhatóság már biztosított volt, melyet 2021. április 15-én a 178/2021. (IV. 15.) kormányrendelettel vezettek be először 2021. december 31-ig, majd az intézkedés hatályát három ízben végül 2023. január 8. napjáig hosszabbította meg a kormányzat. A zsebek átjárhatóságának biztosítása a koronavírus-világjárvány negatív hatásait volt hivatott enyhíteni.

3) NTAK adatszolgáltatási kötelezettség elhalasztása

A 468/2022. (XI. 21.) kormányrendelet 2. § (1) – (2) bekezdései a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerbe történő adatszolgáltatás megkezdésének időpontját fél évvel elhalasztotta és 2023. január 1. napja helyett, 2023. július 1. napját jelölte meg ezen kötelezettség kezdő időpontjaként a vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetője számára egyaránt.

4) A szálláshely minősítés határidejének elhalasztása

A 468/2022. (XI. 21.) kormányrendelet a szálláshely minősítésre vonatkozó korábbi szabályokat is módosítja. A 2021. december 31-én már nyilvántartásba vett egyéb szálláshelyek és magánszálláshelyek esetén az első szálláshely-minősítés megigénylésének határidejét 2023. január 1. napjáról 2024. január 1. napjára halasztja.

Ez a halasztás nem érinti az egyéb szálláshely típusokat – szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep és közösségi szálláshelyek – ezek üzemeltetőinek ugyanis a 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet 21/A. § rendelkezései szerint az első minősítés megigénylését már korábban meg kellett tenniük, továbbá a tevékenységét újonnan kezdő szálláshely szolgáltatókra sem, esetükben ugyanis a tevékenység megkezdésének feltétele, hogy szálláshely-minősítéssel rendelkezzenek.

5) A 24 havi munkaidőkeret újbóli bevezetése

A Munka Törvénykönyve 94. §-a értelmében a munkaidőkeret maximális hossza 6 hónap vagy 26 hét lehet a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű valamint a törvény 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatottak esetén, minden más esetben a munkaidőkeret maximális hossza 4 hónap, vagy 16 hét lehet. Ettől csak a kollektív szerződésben lehet eltérni, amennyiben ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, ekkor a munkaidőkeret maximális hossza 36 hónapban határozható meg.

Ezt a rendelkezést módosítja a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő intézkedésekről szóló kormányrendelet, mely szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a főtevékenységként az alábbi tevékenységet végző munkáltatók a munkaidőkeretet legfeljebb 24 hónap időtartamban határozhatják meg;

A munkaidőkeret 24 hónap időtartamra történő kiterjesztése sem első ízben bevezetett rendelkezés. Korábban a 104/2020. (IV. 10.) kormányrendelet tette lehetővé ezt a munkáltatók számára az egészségügyi veszélyhelyzet idejére.

A hatályos jogszabályok szerint elrendelt munkaidőkeretet a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti, azokat lerövidíteni, idő előtt lezárni nem szükséges. Amikor azonban véget ér, újabb munkaidőkeretet csupán az általános szabályok szerint lehet elrendelni.

6) VIZA adatszolgáltatás egyszerűsítése

A 2016. évi CLVI. törvény 2021. január 1. napjától kötelezővé tette a szálláshely-szolgáltatók számára hogy a szolgáltatást igénybe vevők személyes adatait, a személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve úti okmányának azonosító adatait, valamint a szálláshely-szolgáltatás címét, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható, valamint tényleges befejező időpontját az erre a célra létrehozott tárhelyen rögzítsék. A tárhely feladatait a Vendég Információs Zárt Adatbázis (VIZA) rendszer látja el.

A 468/2022. (XI. 21.) kormányrendelet 2. § (3) alapján 2023. december 31. napjáig nem kell a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő okmányát bemutatni és az okmány azonosító adatait rögzíteni a VIZA rendszerben.

+1) A KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program kiterjesztése az ágazatra

2022. december 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 1679/2022. (XII. 23.) Korm. határozat, amely rögzíti, hogy a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programot a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatokban működő vállalkozásokra is ki kell terjeszteni és felhívja a Támogatót a Pályázati felhívás módosítására. Ennek következtében a pályázati felhívás 2023. január 13-án módosításra került.

Eszerint a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program két komponensből áll, az energiaköltség-növekményének fedezésére szolgáló támogatás és az energiahatékonysági beruházás megvalósítása céljából igénybe vett hitelhez szükséges önerőt kiegészítő vissza nem térítendő támogatás komponensekből.

A támogatási program célja mikro-, kis és középvállalkozások likviditási, jövedelmezőségi és versenyképességi problémáinak kezelése, valamint a munkahelyek megőrzése az energiaköltségek támogatásával.

Az energiaköltség-növekmény támogatás önállóan és a beruházási hitel önerő-támogatásával együttesesen is igénybe vehető. Ehhez az ágazatban működő vállalkozásoknak 2023. január 30. és 2023. április 30. között a www.energiatamogatas2022.hu oldalon létrehozott pályázati felületen kell regisztrálniuk. A támogatási kérelem benyújtási határideje az energiaköltség növekményéhez nyújtott támogatás esetén 2023. június 30. napja. A beruházási hitel önerőt kiegészítő támogatása esetén a támogatási kérelem a hitelintézeti szerződéskötést követően, legkésőbb 2023. december 15. napjáig nyújtható be.

Az energiaköltség-növekmény támogatás egy vissza nem térítendő közvetlen támogatás, amely a feldolgozóipari KKV-k esetében a 2022. október – 2023. március-, a turizmus-vendéglátóipari KKV-k esetében pedig a 2023. január – 2023. március időszaki energiaköltség növekmények fedezésére szolgál.

Az energiaköltség-növekmény támogatás igénybevételének feltétele, hogy;

A támogatói okirat biztosítékaként a kedvezményezett társaság a támogatási összeg 100%-ának megfelelő biztosíték nyújtására köteles. A támogatás biztosítéka a kedvezményezett által benyújtott banki felhatalmazó levél.

A beruházási hitel önerő-támogatás igénybevételének feltétele, hogy;

Az energiaköltség-növekmény támogatás vonatkozásában a teljes elszámolható költség a turizmus-vendéglátóipari vállalkozások esetében a 2022. január, február, március havi valamint a 2023. január, február, március havi számlával igazolható földgáz, villamos-energia, illetve távhő havi átlagárak növekménye szorozva a 2023. év azonos havi fogyasztással. Az általános forgalmi adó nem minősül elszámolható költségnek. A támogatás mértéke a teljes elszámolható költség 50%-a.

A hitellel érintett energiahatékonysági beruházás önerejéhez nyújtott támogatás mértéke maximum az önerő 15%-a. Az igényelhető maximális támogatás a két komponens együttes igénybe vétele esetén nem haladhatja meg az 500.000 euró összeget amennyiben azt válságtámogatásként, vagy a 200.000 euró összeget amennyiben azt csekély összegű (de minimis) támogatásként veszi igénybe az érintett vállalkozás.

A támogatás igénybevétele esetén a kedvezményezett vállalkozás vállalja, hogy;

Az energiaköltség-növekmény támogatás vonatkozásában energiahatékonysági beruházásnak minősülhet az adott pályázó számviteli politikája szerinti beruházás, amely vagy épületgépészeti jellegű (pl. hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése, napelem vagy napkollektor telepítése stb.) vagy termelés-technológiához köthető (pl. gyártó vagy termelőeszköz cseréje) beruházás. Az energiahatékonysági beruházás típusát a pályázati felületen, a vonatkozó listából kell majd kiválasztani az igénylőnek.

A hitellel érintett energiahatékonysági beruházás önerejéhez nyújtott támogatás vonatkozásában energiahatékonysági beruházásnak minősülhet minden olyan beruházás, amely segíti a fenntarthatóság elveinek érvényesítését, illetve ha a beruházás a vállalkozás által jelenleg használt eszközök energiatakarékos illetve környezetbarát technológiával történő kiváltását eredményezi.

A támogatás keretösszege 100 milliárd forint, melyből 30 milliárd forint az energiaköltség-növekmény támogatás és 70 milliárd forint a hitellel érintett energiahatékonysági beruházás önerejéhez nyújtott támogatás. Az igénylőnek lehetősége van a támogatási hónapok vonatkozásában külön-külön támogatási kérelmet benyújtani, de lehetséges több hónapra is egy kérelmet előterjeszteni. A támogatási kérelmek elbírálása folyamatos a támogatási keretösszeg kimerüléséig.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.