Az egyszerűsített végelszámolás folyamata

  • Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

Amennyiben egy jogi személy tulajdonosa vagy tulajdonosai úgy döntenek, hogy tevékenységüket nem kívánják tovább folytatni, dönthetnek a társaság egyszerűsített végelszámolással történő megszüntetéséről. Az egyszerűsített végelszámolás szabályait a 2006. évi V. törvény, vagyis a Cégtörvény végelszámolásról szóló fejezetének 6. címe tartalmazza.

Végelszámolási eljárást kezdeményezni abban az esetben van mód, ha a társaság nem fizetésképtelen, azaz tartozásait a cég vagyona vélhetően fedezni fogja. Az egyszerűsített végelszámolás elhatározásának további feltétele hogy a társaság ne legyen könyvvizsgálatra kötelezett, és a végelszámolási eljárást 150 napon belül befejezze.

Az egyszerűsített végelszámolás abban különbözik a normál végelszámolási eljárástól, hogy sem ügyvédi sem könyvvizsgálói közreműködést nem igényel, így az adminisztráció és a költségek tekintetében is kisebb terhet jelent a tulajdonosok számára. Egyszerűsített végelszámolás során a végelszámolói feladatokat a társaság vezető tisztségviselője látja el.

A végelszámoló feladata a végelszámolás során;

  • la cég vagyoni helyzetének felmérése
  • la cég követeléseinek behajtása
  • la cég tartozásainak kiegyenlítése
  • la cég jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése
  • la cég vagyoni eszközeinek értékesítése
  • la fennmaradó cégvagyon cég tagjai közötti felosztása
  • la cég működésének megszüntetése

Az egyszerűsített végelszámolási eljárás lépései:

1) A végelszámolás elhatározása és bejelentése

Az egyszerűsített végelszámolás folyamatának első lépése a végelszámolás elhatározása. A végelszámolást a társaság legfőbb szerve – Kft. esetében a taggyűlés – határozza el, melyről határozatot hoz. A határozatnak tartalmaznia kell a végelszámolás kezdő dátumát, és a végelszámoló személyét. Mivel az egyszerűsített végelszámolás nem igényel ügyvédi közreműködést, a végelszámolás elhatározását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére kell bejelenteni a T201T változás-bejelentő adatlapon 15 napon belül, az adatokat a központi adóhatóság továbbítja a cégbíróság részére. A végelszámolási eljárás megindítását a székhely és a telephelyek szerinti önkormányzatok részére is be kell jelenteni az általuk rendszeresített változás-bejelentő nyomtatványon.

2) Tevékenységet záró bevallások és beszámoló elkészítése és közzététele

A végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a gazdálkodó köteles elkészíteni és közzétenni a végelszámolás kezdő napját megelőző napra készített tevékenységet záró beszámolóját. Ezzel egyidejűleg a záró járulékbevallás (’08), ÁFA bevallás (’65), társasági adóbevallás (’71) és iparűzési adóbevallás benyújtása is esedékes. KIVA alanyok esetében a ’71-es jelű társasági adóbevallás helyett KIVA bevallást szükséges benyújtani.

3) Teendők a végelszámolási eljárás alatt

A végelszámolás cégközlönyben történő közzétételét követően a hitelezőknek 40 nap áll rendelkezésére hogy követeléseiket bejelentsék. A 40 nap letelte után a végelszámoló a követelésekből jegyzéket és szükség esetén korrigált végelszámolási nyitómérleget készít. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, a végelszámoló haladéktalanul felhívja a tagokat a hiányzó összeg 30 napon belül történő megfizetésére. Amennyiben erre nem kerül sor, köteles felszámolási eljárás iránti kérelmet előterjeszteni a cégbíróság felé.

A végelszámolási eljárás során a társaság köteles az adóbevallásainak teljesítésére az adójogszabályok által előírt gyakorisággal és határidőben, azzal hogy a bevallásain a végelszámolás tényét jelölnie kell. A bevallásokat akkor is be kell adni, ha a társaságnak a végelszámolás időszakában nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

4) A végelszámolási eljárás befejezése

A végelszámolási eljárás befejezéséről – ugyanúgy ahogy az elindításáról – a társaság legfőbb döntéshozó szerve határoz. Egyszerűsített végelszámolás esetén az eljárás befejezésének napja legkorábban a cégközlönyben történő kihirdetést követő negyvenedik nap lehet, legkésőbb az eljárás megindítását követő százötvenedik nap. Az eljárás befejezésének időpontját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére kell bejelenteni a T201T jelű változás-bejelentő nyomtatványon 15 napon belül. A cégbíróságot az eljárás befejezéséről a központi adóhatóság értesíti.

A befejezés bejelentésével egyidejűleg a végelszámoló köteles elektronikus formában a cégbíróság részére megküldeni a vagyonfelosztási javaslatot és a végelszámolást záró határozatot. Ezt a SZÜF portálon keresztül Ügyfélkapus bejelentkezéssel lehet megtenni a Vállalkozás/Cégek működése/Cégek egyszerűsített végelszámolás befejezése menüponton keresztül. Az aláírt mellékleteket scannelt formában kell csatolni és AVDH hitelesítéssel kell ellátni.

Mind a vagyonfelosztási javaslatnak, mind pedig a végelszámolást záró határozatnak kötött a tartalma és formája, amelyek a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 13-18. számú mellékletében kerültek rögzítésre. Az iratminták a SZÜF portálról is letölthetők. Fontos hogy amennyiben egy adott pont nem vonatkozik az érintett gazdasági társaságra azt kitöltetlenül a határozatban vagy vagyonfelosztási javaslatban kell hagyni. Amennyiben módosításra kerül az iratminta – például egyes részek törlésével – az a cég törlése iránti kérelem elutasítását eredményezi!

A végelszámoló feladatai azonban itt még nem érnek véget. A végelszámolás befejezésétől számított 8 napon belül ki kell jelenteni a biztosítottakat (munkavállalókat, társas vállalkozói jogviszonyban lévőket stb.), velük el kell számolni, a kilépő papírjaikat ki kell adni.

Emellett el kell készíteni és be kell adni a NAV részére a végelszámolási időszakot lezáró bevallásokat. Ez alkalommal is záró járulékbevallás (’08), ÁFA bevallás (’65), társasági adóbevallás (’71) és iparűzési adóbevallás benyújtása is szükséges, akárcsak a végelszámolást megelőző időszak esetében.

El kell készíteni a végelszámolás időszakára a beszámolót, amelyet közzé kell tenni és letétbe kell helyezni. A végelszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül. Azaz, ha a végelszámolás kezdő dátuma december 1-e, és a befejezése a következő év március 31-e, akkor is egy beszámoló készül erre az időszakra és nem ér véget az üzleti év december 31. napján. A normál eljárás szerint a végelszámolás maximális időtartama 3 év lehet, ebben az esetben 12 havonként beszámolót kell készíteni a végelszámolás időszaka alatt is, azonban mivel egyszerűsített végelszámolás maximum 150 napig tarthat, ebben az esetben a teljes végelszámolási időszakról egy beszámoló készül.

A végelszámolás befejezésének NAV részére történő bejelentésétől valamint a cégbíróság részére történő iratbenyújtástól számított 30 napon belül a központi adóhatóság megvizsgálja, hogy van-e akadálya a cég törlésének. Amennyiben ilyen akadály nem merül fel, kiadja a törlési engedélyt, a cégbíróság pedig végzéssel törli a céget a cégnyilvántartásból. Ezt követően lehet a társaság bankszámláit megszüntetni és felosztani a vagyont a vagyonfelosztási javaslat alapján a tagok között.

Amennyiben a magánszemély tagra jutó vagyon mértéke meghaladja a törzsbetétje és a vállalkozással szemben fennálló kötelezettsége összegét, a különbözet a magánszemély tag vállalkozásból kivont jövedelme lesz a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján. A 68. § (8) bekezdés szerint a jövedelemszerzés időpontja a zárómérleg fordulónapja és nem a kifizetés időpontja. A magánszemély ezen jövedelme után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett, utóbbi a minimálbér huszonnégyszeresének 13%-ában van maximalizálva. A magánszemély kötelezettségét a megszűnő társaság vallja be a záró járulékbevallásban, levonja a tagra jutó kifizetendő vagyonból és befizeti az adóhatóság részére. Amennyiben az adót nem lehet levonni – mert például kizárólag eszközök maradtak, mint felosztható vagyon – a tagok az adó összegét kötelesek a társaság számlájára befizetni az SZJA törvény 68. § (10) bekezdése alapján.

A cég megszűnésének tényét jelezni kell a Kereskedelmi és Iparkamara részére is a kamara honlapján elérhető regisztrációs felületen keresztül. A jogutód nélküli megszűnés esetén a végelszámoló köteles az iratőrzés helyét bejelenteni a társaság székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet alapján a végelszámoló az eljárás végeztével az 1. melléklet szerinti nyilatkozat megküldésével értesíti a környezetvédelmi hatóságot arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírság- vagy egyéb fizetési kötelezettség származhat.

Az egyszerűsített végelszámolási eljárás nem feltétlenül a társaság jogutód nélküli megszűnésével zárul le. Amennyiben az eljárást nem sikerül 150 napon belül befejezni, vagy vitatott hitelező igény okán peres eljárás indul, illetve végelszámolási kifogás esetén át kell térni az általános szabályok szerinti végelszámolásra. Előfordulhat, hogy a végelszámolási eljárás során derül ki, hogy a társaság vagyona mégsem fedezi a kötelezettségeit, ebben az esetben a korábban leírtak szerint felszámolási eljárás kezdeményezését kell kérni. Olyan eset is előfordulhat, hogy a tagok a 150 napos határidőn belül a továbbműködésről hoznak határozatot. Továbbműködés esetén a végelszámolási időszakot ugyanúgy le kell zárni adózási és számviteli szempontból, azonban értelem szerűen a cégbíróság részére nem kell benyújtani a törlési kérelmet mellékletben a határozattal és a vagyonfelosztási javaslattal.

    Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

    Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.