Osztalékjövedelem adózása

2023. május 31-e a határideje a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítésének, letétbe helyezésének és közzétételének azon vállalkozások esetében, amelyek üzleti évének utolsó napja december 31-e, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján beszámoló készítésre kötelezettek. A beszámoló elfogadásakor a gazdasági társaságok legfőbb döntéshozó szerve dönthet úgy, hogy a teljes eredményt az eredménytartalékba kívánja átvezettetni, vagyis visszaforgatja a nyereséget a cégbe, illetve dönthet osztalék kifizetésről is. Az osztalék maximális mértéke a tárgyévi adózott eredmény és a pozitív összegű eredménytartalék összege lehet. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint az osztalékot az osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani.

Az osztalék fogalma

Az osztalék fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 1995. évi CXVII. törvény rögzíti. Eszerint az osztalékból származó bevétel teljes egésze jövedelemnek tekintendő. Osztalékbevétel a;

Az osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel. Az osztalék adózása eltérő annak függvényében, hogy az osztalékot fizető társaság a társasági adó vagy a kisvállalati adó alanya, de attól is, hogy az osztalékra jogosult magánszemély vagy kifizető.

Az osztalék adózása, ha az osztalékra jogosult magánszemély

A magánszemély jogosult az osztalékjövedelemből 15% személyi jövedelemadó, és 13% szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett. A szociális hozzájárulási adónak azonban van felső korlátja, amely a minimálbér 24-szerese, 2023-ban 5.568.000 Ft. Amennyiben a magánszemély összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmének összege eléri ezt a határt, nem szükséges szociális hozzájárulási adó megfizetése. Az osztalékot terhelő adókat a kifizető köteles levonni és a ’08-as jelű járulékbevallásban bevallani és befizetni a központi adóhatóság részére, a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig. A magánszemély jogosult részére csak a nettó osztalék kerül kifizetésre. Amennyiben a magánszemély nyilatkozik, hogy az adóévben várható jövedelmeinek összege eléri az adófizetési felső határt, akkor a kifizető a 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adó levonására nem kötelezett. Ha a magánszemély tárgyévi jövedelme ezt az összeget mégsem éri el, akkor az adót a tárgyévről készített személyi jövedelemadó bevallásában 6 százalékkal növelt mértékben vallja be és fizeti meg.

Az osztalék adózása, ha az osztalékra jogosult kifizető

A társaságok közötti osztalékfizetés adómentes. Amennyiben az osztalékra jogosult a társasági adó alanya, akkor a bevételként elszámolt kapott osztalékot adóalap csökkentő tételként figyelembe veheti a társasági adóról szóló törvény 7. § g) pontja alapján. Amennyiben az osztalékra jogosult a kisvállalati adó alanya, akkor a bevételként elszámolt kapott osztalékot KIVA alap csökkentő tételként figyelembe veheti a kisvállalati adóról szóló törvény 20. §-a alapján, amennyiben az osztalékot megállapító társaság azt nem számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként.

Az osztalék adózása, ha az osztalék kifizetője a társasági adó alanya

Az osztalékot juttató kifizetőnek amennyiben a társasági adó alanya, nem keletkezik az osztalék után adófizetési kötelezettsége.

Az osztalék adózása, ha az osztalék kifizetője a kisvállalati adó alanya

Az osztalékot juttató kifizetőnek amennyiben a kisvállalati adó alanya, 10%-os mértékű kisvállalati adófizetési kötelezettsége keletkezik az osztalék jóváhagyásának időpontjában. Az osztalék után fizetendő KIVA-t az érintett negyedévről készített előlegbevallásban kell feltüntetni és a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni. A KIVA alany kifizető mentesül az osztalék után fizetendő kisvállalati adó alól, amennyiben olyan osztalék kifizetés kerül jóváhagyásra, amely forrása nem a KIVA alanyiság ideje alatt keletkezett eredmény vagy eredménytartalék.

Az osztalékelőleg adózása

Osztalék jóváhagyására csak az üzleti év végén, a beszámoló elfogadásakor van lehetőség. Ha a tulajdonosok ettől eltérő időpontban szeretnének pénzt kivonni a társaságból, akkor ezt osztalékelőleg formájában tehetik meg. Az osztalékelőlegről a Polgári Törvénykönyv szabályai értelmében csak évközi számviteli beszámoló alapján lehet döntést hozni. Az osztalékelőleg maximális összege a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege lehet. A közbenső mérleget és eredmény-kimutatást azonban nem szükséges közzétenni.

Az osztalékelőlegből, ha az osztalékelőleg jogosultja magánszemély, a kifizető 15% mértékű személyi jövedelemadó levonására kötelezett. Az osztalékhoz hasonlóan ezt a kifizetés hónapjáról készülő járulékbevallásban kell bevallani és az alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére megfizetni. A jogosult magánszemélynek a nettó osztalékelőleg kerülhet kifizetésre. Az osztalékelőlegből 13% mértékű szociális hozzájárulási adót nem szükséges levonni. Az adóév végén, ha az osztalékelőleg osztalékká válik, a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában már, mint osztalék tünteti fel a jövedelmét, és megfizeti a 13% mértékű szociális hozzájárulási adót, amennyiben a szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmének összege nem éri el a minimálbér 24-szeresét. A kifizető társaság a társsági adóbevallásában köteles feltüntetni az osztalékelőleg kifizetésének megtörténtét, tájékoztató adatként. Ez az adatszolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy az adóhatóság nyomon tudja követni az osztalékelőleg és az osztalék kifizetés megtörténtét.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. A kölcsönné vált osztalékra nem kötelező kamatot felszámítani, azonban ebben az esetben a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik az SZJA törvény 72. §-a alapján. A magánszemély az osztalékká nem vált osztalékelőlegéből levont személyi jövedelemadót az adóévről készített SZJA bevallásában igényelheti vissza.

A külföldi osztalékra vonatkozó speciális szabályok

Ha a magánszemély külföldi cégtől szerez osztalékjövedelmet, akkor változhat az adófizetési kötelezettségének mértéke. Amennyiben az osztalékot juttató vállalkozás az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működik, és a jövedelem a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak vagy osztalékelőlegnek minősülő hozama, akkor e jövedelem mentesül a 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adó alól.

A személyi jövedelemadó mértéke attól függ, hogy az osztalékot juttató vállalkozás országával van-e Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Amennyiben nincs, akkor a külföldön levont adó mértékétől függetlenül az osztalékot 15%-os mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. Ha van a két országnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye, akkor abban az esetben keletkezik SZJA fizetési kötelezettsége az osztalékra jogosultnak, ha a külföldön levont adó mértéke nem éri el a 15%-ot. Ebben az esetben elegendő csak a külföldön levont adó és az osztalékjövedelem 15%-ának különbözetét megfizetni.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.