A szakmai gyakorlat idejére járó díjazás szabályai

A Magyarországon 2006-ban bevezetett Bologna rendszer alapján a felsőoktatás három egymásra épülő felsőfokú végzettséget adó ciklusra lett felosztva. Ezek az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Mindezek mellett a felsőoktatási intézmények felsőfokú szakképzést és szakirányú továbbképzést is folytathatnak.

  • Az alapképzésben alapfokozat és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak az első felsőfokú végzettségi szintje, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben legalább száznyolcvan és legfeljebb kétszáznegyven kreditet kell teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév lehet.
  • A mesterképzésben mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak a második felsőfokú végzettségi szintje. A mesterképzésben legalább hatvan és legfeljebb százhúsz kreditet kell megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.
  • A doktori képzés a mesterfokozat megszerzését követően a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább kettőszáznegyven kreditet kell szerezni. A képzési idő nyolc félév.
  • Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell megszerezni, a képzési idő legalább négy félév.
  • A szakirányú továbbképzésben az alap- vagy a mesterfokozatot követően további szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan és legfeljebb százhúsz kreditet kell megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév lehet.

A felsőoktatási szakképzésben valamint egyes felsőoktatási képzésben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot kell szervezni a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szabályai alapján. Felsőoktatási szakképzésben legalább egy félév szakmai gyakorlatot kell szakmai gyakorlóhelyen szervezni, gyakorlatigényes alapképzési szakokon legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

A szakmai gyakorlat célja a hallgató szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben való tapasztalatszerzésének elősegítése, az elméleti és gyakorlati ismereteinek összekapcsolása, a munkavállalói kompetenciáinak munkafolyamatokban történő fejlesztése, valamint az értékelő és önértékelő magatartásának, és innovációs készségének fejlesztése. A szakmai gyakorlat ugyanakkor a gyakorlóhely számára is előnyös, ugyanis a hallgató kompetenciáit, tudását, alkalmasságát rövid állásinterjúk helyett hosszabb egybefüggő szakmai gyakorlat során tudja értékelni.

A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köt a felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlata biztosítására. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 44. §-a alapján a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső vagy belső gyakorlóhelyen.  Az együttműködési megállapodást és a hallgatói munkaszerződést egyaránt írásba kell foglalni.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ennek megfelelően a szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatónak időarányosan alap- és pótszabadság valamint betegszabadság is jár, továbbá;

  • számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el
  • napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni
  • számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani
  • próbaidő nem köthető ki
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be

A hallgatót a hallgatói munkaszerződésben részletezett módon díjazás illetheti. A hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt a hallgatót a felsőoktatásról szóló törvény alapján kötelező jelleggel díjazás illeti, amelynek mértéke legalább a minimálbér 65%-a. A képzési program keretében, illetve a képzés részeként költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.

A társadalombiztosításról szóló 2019. évi CXXII. törvény 17. §-a alapján a biztosítási kötelezettség nem terjed ki a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra, ez azt jelenti hogy a hallató szakmai gyakorlata idejére járó munkabéréből társadalombiztosítási járulékot nem szükséges levonni. Mindez azt jelenti, hogy a hallgató e jogviszonya tekintetében társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaira – például táppénzre, álláskeresési járadékra – nem szerez jogosultságot és ez az időtartam a nyugdíjjogosultság szempontjából nem számít szolgálati időnek.

A hallgatói munkaszerződésből származó jövedelem értékéből a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete alapján havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része adómentes bevételnek minősül. A felettes rész után a kifizető 15% személyi jövedelemadó előleget köteles levonni. Az adóköteles jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap része, ezért amennyiben a hallgató nem töltötte be a 25. életévét, a 25 év alatti fiatalok adókedvezményét erre a jövedelemére érvényesítheti. A 25 év alatti fiatalok kedvezményének mértéke a megelőző év július havi KSH által közzétett bruttó átlagkereset és a jogosultsági hónapok szorzata. 2023-ban a kedvezmény havi összege 499.952 Ft, ez adóban kifejezve 74.993 Ft.

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 5. §-a alapján a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló munkabére után a foglalkoztató szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól mentesül. A hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett juttatás nem képezi a kisvállalati adó, azaz a KIVA alapját sem a KIVA törvény 20. §-a alapján.

A hallgatóval hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött kifizető a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján jogosult a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítésére. Az adókedvezmény mértéke a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva és a felsőoktatási szakhoz kapcsolódó szorzószám szorzatának munkanapokra jutó időarányos része. Az alapnormatíva összege 2023-ban 650.000 Ft/fő/év. A szorzószámokat a 230/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet rögzíti;

  • duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak esetén
  • a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,90
  • a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 5,30
  • minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 3,90

A napra történő arányosítás során az éves összeget az adott év munkanapjainak számával kell elosztani és a munkaviszony munkanapjaira figyelembe venni. 2023-ban 251 munkanappal kell a számítást elvégezni.  A szociális hozzájárulási adókedvezményt a kifizető amennyiben nem a szociális hozzájárulási adó alanya – például mert a KIVA szerinti adózást választotta – adó visszaigénylés keretében érvényesítheti.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.

Előző bejegyzés
Vissza a főoldalra
Következő bejegyzés