Fizetési kedvezmények rendszere

A fizetési kedvezmények a fizetési kötelezettség halasztásának, a részletfizetésnek a fizetési kötelezettség mérséklésének illetve elengedésének összefoglaló neve. Fizetési kedvezményt az adózó a NAV által nyilvántartott adókra, járulékokra, pótlékokra, bírságokra és egyéb tartozásokra kérhet. A fizetési könnyítés ennek egy részhalmaza, amely a fizetési kötelezettség halasztását és a részletfizetést foglalja magában.

A kérelem benyújtásának formája

A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személyek kizárólag elektronikus formában, minden más adózó papír alapon is benyújthatja a NAV illetékességgel bíró megyei adó- és vámigazgatóság Fizetési Kedvezmények Osztálya részére. A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezeteknek erre a célra a FAG01, az egyéni vállalkozók és magánszemélyek részére pedig a FAM01 űrlap áll rendelkezésére. A kérelem módosítására a FAM01M és FAG01M, visszavonására a FAM01V és FAG01V űrlapokat szükséges benyújtani. A jogorvoslati kérelmet a FAJNY jelű űrlapon kell előterjeszteni. Fontos, hogy amennyiben az adózó nem ebben a formában – hanem például szabadszöveges formában ePapíron keresztül – nyújtja be a kérelmét az a 451/2016. (XII. 19.) kormányrendelet 7. §-a alapján elutasításra kerül. Eszerint ugyanis amennyiben az adóhatóság a konkrét ügyre vonatkozóan elektronikus űrlapot rendszeresít, és a kérelmező nem azon keresztül terjeszti elő kérelmét, azt be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az elutasítás tényéről, valamint a benyújtás helyes formájáról az adóhatóság köteles tájékoztatni a kérelmezőt.

Amennyiben az adózó elektronikus kapcsolattartásra kötelezett a NAV a döntést elektronikus formában fogja közölni a hivatalos értesítési címére, ha elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett, de kérelmét elektronikusan nyújtja be, akkor a NAV a szükséges iratokat elsősorban elektronikusan kézbesíti.

Ki nyújthatja be a kérelmet?

A kérelmet az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló, a végelszámoló, az adózási ügyvivő, a pénzügyi képviselő a bizalmi vagyonkezelő illetve az adózó képviselője jogosult előterjeszteni.

Milyen tartozásokra nyújtható be a fizetési kedvezmény iránti kérelem?

Fizetési kedvezmény iránti kérelem csak tényleges tartozásra nyújtható be. Ez azt jelenti, hogy a befizetéssel, visszatartással vagy adónemek közötti átvezetéssel rendezett kötelezettségre nem terjeszthető be kérelem.

A fizetési kedvezményre irányuló kérelem alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.

Mely tartozásra kérhető a kötelezettség mérséklése illetve elengedése?

Az kötelezettség mérséklésének és elengedésének eltérő szabályai vannak magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek esetében. Tőketartozás kizárólag magánszemély esetében engedhető el. Kivétel ez alól a magánszemély kifizetőként más természetes személytől levont adó- és járuléktartozása.

Jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet esetén, csak bírság és pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére előterjesztett kérelemnek van helye, melyet az adóhatóság csak abban az esetben engedélyez, ha a tartozások megfizetése az adózó gazdálkodását ellehetetlenítené. A mérséklés vagy elengedés abban az esetben engedélyezhető, ha a gazdálkodó szervezet működése még helyreállítható. Amennyiben tevékenysége már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának.

Egyéni vállalkozók esetén a mérséklési kérelmet az adóhatóság az abban foglaltak szerint értékeli. Amennyiben a vállalkozó nem a megélhetés súlyos veszélyeztetettségét, hanem a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülését jelöli meg a mérséklés vagy elengedés indokául, akkor az esetében is csak a pótlék- és bírság tartozására engedélyezhető.

Magánszemélyek esetén a megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének figyelembevételével vizsgálja az adóhatóság.

Jogi személy, egyéb gazdálkodó szervezet illetve egyéni vállalkozó kérelmező esetében a pótlék- és bírságtartozása mérséklésének, elengedésének engedélyezését az adóhatóság az adótartozás részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti az adózás rendjéről szóló törvény 201. §-a alapján.

A fizetési könnyítésre vonatkozó szabályok

A fizetési könnyítés a részletfizetés és a fizetési halasztás összefoglaló neve. Fizetési könnyítést akkor engedélyez az adóhatóság, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

Magánszemély esetén akkor is engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az az adósnak róható fel, azonban igazolni tudja vagy valószínűsíti, az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.

A fizetési nehézség abban az esetben átmeneti jellegű, ha az adós tartozásainak és követeléseinek, valamint az éves tervezett eredmény és a vagyoni helyzet vizsgálata során a fizetési nehézség megszűnése reálisan várható.

A fizetési könnyítés engedélyezését az adóhatóság jogosult egyéb feltételekhez kötni. Ilyen feltétel például hogy a futamidő alatt keletkező egyéb adófizetési kötelezettségeit teljesítse az adós, vagy hogy ajánljon fel biztosítékot fedezetként.

Előbbiekből következik, hogy nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján egy összegben is képes lenne az adó megfizetésére, vagy nem rendelkezik olyan jövedelemmel és vagyonnal, amely alapján valószínűsíthető, hogy részletekben vagy egy későbbi időpontban tartozását rendezni tudja. Emellett nem engedélyezhető fizetési könnyítés a magánszemélyektől levont jövedelemadóra, és jövedelemadó előlegére, a magánszemélytől levont járulékokra és a beszedett adóra sem.

Az engedélyezett fizetési könnyítés érvényét veszti abban az esetben, ha az adós a részleteket határidőben nem teljesíti, vagy az egyéb adóhatóság által előírt feltételeket nem teljesíti. Érvényét veszti a kedvezmény továbbá, ha a felajánlott biztosíték nem funkcionál továbbá biztosítékként, és annak pótlásáról az adós nem gondoskodik.

Mitől függ, hogy helyt adó határozat fog születni az eljárás végén?

A kérelem elbírálásakor az adóhatóság a kérelemben előadott információk mellett vizsgálja a saját és külső szervek nyilvántartásában szereplő adatokat. Szükség esetén egyéb dokumentumok és nyilatkozatok benyújtását is kérheti. Amennyiben a fizetési kedvezmény elbírálásához szükséges tényállás ezekből megállapítható, engedélyezi a fizetési kedvezményt.

Amennyiben hiánypótlásra van szükség, akkor felhívja az adózót a kért adatok pótlására. Ha ezt az adózó nem teljesíti, vagy a kérelem alapján a fizetési kedvezmény nem engedélyezhető, akkor az adózó kérelme elutasításra kerül.

Automatikus fizetési kedvezmények szabályai

Az adózás rendjéről szóló törvény külön határozza meg az automatikus részletfizetési kedvezményt és az automatikus fizetési könnyítést.

Előbbi egy részletfizetési lehetőség, amelyet magánszemélyek és egyéni vállalkozók évente egy alkalommal igényelhetnek, legfeljebb egymillió forint tartozásra, maximum 12 havi futamidőre. Automatikus részletfizetési kedvezmény kérelem esetén az adóhatóság a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, pótlékmentes részletfizetést engedélyez amennyiben a fenti kritériumoknak megfelel az adózó. Automatikus részletfizetési kedvezmény nem engedélyezhető magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, és a magánszemélytől levont járulékokra sem.

Az automatikus fizetési könnyítést megbízható adózó kérelmezheti a NAV által nyilvántartott adótartozására, amennyiben annak összege nem haladja meg a hárommillió forintot. Az automatikus fizetési könnyítési kérelem tárgyában a NAV a felróhatóság és a fizetési nehézség fennállásának és átmeneti jellegének vizsgálata nélkül engedélyezhet részletfizetést vagy fizetési halasztást legfeljebb 12 hónapra. A kérelem nem engedélyezhető a magánszemélytől levont adó- és járulékkötelezettségekre. A megbízható adózói minősítés feltételeiről a 2022. november 21-én megjelent bejegyzésemben olvashatsz.

Mindkét automatikus fizetési kedvezmény érvényét veszti, ha az adózó a részleteket nem teljesíti. Ekkor a még fennálló tartozást késedelmi pótlékkal együtt, egy összegben kell megfizetni.

Az adózás rendjéről szóló törvény 199. § (2) bekezdése alapján a magánszemély a határidőben benyújtott SZJA bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen ötszázezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, legfeljebb tizenkét hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Ebben az esetben az első részlet esedékessége az SZJA bevallás benyújtási határideje, azaz május 20-a amennyiben az munkanap, ezt követően minden hónap 20. napja a részlet esedékessége. Ebben az esetben is igaz, hogy az esedékes részlet nem teljesítése esetén a kedvezmény érvényét veszti.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal 30.1 és 30.2 számú információs füzetei

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.