Vagyoni típusú adók II. – A telekadó
- Körmendi Tímea
- 2023.10.03.
- Helyi adók
A természetes személyek és szervezetek vagyonát terhelő adókat nevezzük vagyonadóknak. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. paragrafusa értelmében az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog minősül vagyonnak. Ez alapján vagyonadónak tekintjük többek között az építményadót, a telekadót, a gépjárműadót és a regisztrációs adót is. A mostani valamint a múlt héten megjelent bejegyzésem előbbi kettővel, összefoglaló nevükön a vagyoni típusú helyi adókkal foglalkozik.
A vagyoni típusú adókra vonatkozó szabályokat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rögzíti. Ez a törvény ad felhatalmazást a települési valamint a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete számára, hogy rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat, valamint – a vármegyei önkormányzat kivételével – települési adókat vezessen be.
Ma Magyarországon összesen 3165 települési önkormányzat vezetett be az illetékességi területén valamilyen helyi adót, ebből 541 településen került telekadó fizetési kötelezettség rendeleti úton megállapításra, amely 17,09%-os arányt jelent. Ez a második legritkábban bevezetett adónem, csak a települési adó került kevesebb önkormányzat illetékességi területén bevezetésre. Az 541 településből, amely bevezette a telekadót, a legtöbb Pest megyében található, szám szerint 80 település. Azonban az, hogy egy megyében összesen hány település található torzíthatja ezt a sorrendiséget, ezért érdemes azt is megvizsgálni, hogy az adott régió összes településéhez képest milyen arányban került bevezetésre ez az adónem. Ezt vizsgálva a Főváros van az első helyen ugyanis a 23 kerületi önkormányzatból 21 vezette be a telekadót, a fővárosi önkormányzatot is figyelembe véve az arány itt 88%-os, Pest megye a második a 43%-os aránnyal és Komárom-Esztergom megye a harmadik ahol a teleülések 42%-a vezette be ezt a helyi adót.
A telekadót bevezető önkormányzatok száma megyénként (2023)
Az alábbiakban vizsgáljuk meg a helyi adó törvény telekadóra vonatkozó egyes rendelkezéseit;
A telekadó alanya, az adó tárgya
A helyi adó törvény 17. §-a alapján, adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. A helyi adó törvény alapján teleknek minősül az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve;
- a belterületen fekvő művelés alatt álló termőföldet, a külterületen fekvő termőföldet,
- a tanyát,
- az erdőt,
- a közút valamint a vasúti pálya és tartozékai által lefedett földterületet,
- a temető fogalma alá tartozó földterületet,
- a víztározó, valamint a bányató területét,
- az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet, valamint
- a folyóval összefüggő vízterületet alkotó szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét.
Az adó alanya az a személy, aki az adott év első napján a telek tulajdonosa. Ha több tulajdonos van, az adóalanyok tulajdoni hányadaik arányában felelnek az adó megfizetéséért. Ha a telket vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult személy lesz a telekadó alanya.
Amennyiben egy teleknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok az adóalanyisággal járó jogokkal és kötelezettséggel egy tulajdonost is felruházhatnak. Erről írásban kell valamennyi tulajdonosnak megállapodnia, és a megállapodást az illetékes önkormányzathoz is be kell nyújtani.
Az adó alapja és mértéke
Az adó alapja az önkormányzat döntése alapján lehet a telek négyzetméterben számított területe vagy a telek korrigált forgalmi értéke is. Az adó évi mértéke a törvényben meghatározott felső határokon belül kerülhet meghatározásra. A felső korlát a telek négyzetméterben számított területe esetén 200 Ft/m2, korrigált forgalmi érték alapján számított adó esetén az adó maximális mértéke a korrigált forgalmi érték 3%-a lehet.
Az adómentesség
A telekadó alóli mentességek eseteit a helyi adókról szóló törvény 19. §-a rögzíti. Eszerint mentes az adó alól;
- Zaz épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész
- Za mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek
- Zaz építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a
- Zaz adóalany termék előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület vagy övezet, feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származott
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
Az adókötelezettség az alábbi esetekben és időpontokban keletkezik:
- A belterületen fekvő termőföldnek minősülő telek művelés alól kivett területre történő átvezetésének, vagy a tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján
- A külterületen fekvő termőföldnek minősülő telek művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján
- Erdőnek minősülő telek esetében az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, hogy a területet az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván
- A tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján
- Az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján
Az adókötelezettség az alábbi esetekben és időpontokban szűnik meg:
- A belterületen fekvő művelés alól kivett területként nyilvántartott telek esetében a telek művelési ágának átvezetése, vagy a tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján
- A külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján
- Erdőnek minősülő telek esetében az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján
- A telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján
Az adókötelezettségben bekövetkező egyéb változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Az adó bevallása és befizetése
A telekadót az adózás rendjéről szóló törvény szerint önadózással kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság az adót határozatban veti ki az adózó által benyújtott telekadó bevallás alapján. A telekadó bevallást az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell benyújtani az önkormányzati adóhatóság részére az általuk rendszeresített nyomtatványon keresztül. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás. Az önkormányzat rendeletében mentesítheti a telekadó alanyát az adat bejelentési kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt adófizetési kötelezettség az adott adónem vonatkozásában nem terheli.
Az adózónak a telekadót évente két egyenlő részletben március 15. és szeptember 15. napjáig kell megfizetni az önkormányzat telekadó beszedési számlájára.
Az önkormányzati adóhatóság jogosult a telekadó megállapítása (kivetése) és ellenőrzése céljából évente egy alkalommal térítésmentesen elektronikus formában adatot kérni az ingatlanügyi hatóságtól az illetékességi területén található, a nyilvántartásában szereplő valamennyi ingatlannak a tárgyév január 1-jén hatályos adatairól. Amennyiben azt tapasztalja, hogy az adózó elmulasztott bevallástételi kötelezettségének eleget tenni az adót és az esedékesség napjától számított késedelmi pótlékot 5 évre visszamenőleg követelheti, az adó-megállapításhoz való jog ugyanis 5 év elteltével évül el az adózás rendjéről szóló törvény 202. §-a alapján.
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.