Vagyoni típusú adók I. – Az építményadó

A természetes személyek és szervezetek vagyonát terhelő adókat nevezzük vagyonadóknak. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. paragrafusa értelmében az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog minősül vagyonnak. Ez alapján vagyonadónak tekintjük többek között az építményadót, a telekadót, a gépjárműadót és a regisztrációs adót is. A következő két bejegyzésem előbbi kettővel, összefoglaló nevükön a vagyoni típusú helyi adókkal foglalkozik.

A vagyoni típusú adókra vonatkozó szabályokat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rögzíti. Ez a törvény ad felhatalmazást a települési valamint a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete számára, hogy rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat, valamint – a vármegyei önkormányzat kivételével – települési adókat vezessen be.

Ma Magyarországon összesen 3165 települési önkormányzat vezetett be az illetékességi területén valamilyen helyi adót, ebből 931 településen került építményadó fizetési kötelezettség rendeleti úton megállapításra, amely 29,42%-os arányt jelent. Ez a negyedik leggyakrabban bevezetett adónem, sorrendben a helyi iparűzési adó, a magánszemélyek kommunális adója és az idegenforgalmi adó előzi meg. A 931 településből, amely bevezette ezt az adónemet a legtöbb Pest megyében található, szám szerint 112. Azonban az hogy egy megyében összesen hány település található torzíthatja ezt a sorrendiséget, ezért érdemes azt is megvizsgálni, hogy az adott régió összes településéhez képest milyen arányban került bevezetésre az építményadó. Ezt vizsgálva a Főváros van az első helyen ugyanis mind a 23 kerület és a központi önkormányzat is bevezette az építményadót, tehát az arány 100%-os, Pest megye a második a 60%-al, és Komárom-Esztergom megye a harmadik, ahol a települések 54%-a vezette be az építményadót.

Az alábbiakban vizsgáljuk meg a helyi adó törvény építményadóra vonatkozó egyes rendelkezéseit;

Az adó tárgya

Az építményadó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. A helyi adó törvény alapján épületnek minősül az olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Az épületrész az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.

Az adókötelezettség minden épülethelyiségre kiterjed, függetlenül attól, hogy az adott helyiség milyen célra használható. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alanya

Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki az év első napján az adott épület tulajdonosa. Ha több tulajdonos van, az adóalanyok tulajdoni hányadaik arányában felelnek az adó fizetéséért. Ha az épületet vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult személy lesz az építményadó alanya.

Amennyiben egy ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonosok az adóalanyisággal járó jogokkal és kötelezettséggel egy tulajdonost is felruházhatnak. Erről írásban kell valamennyi tulajdonosnak megállapodnia, és a megállapodást az illetékes önkormányzathoz is be kell nyújtani. Társasház, garázs valamint üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Az adó alapja és mértéke

Az építményadó alapja az önkormányzat döntése alapján lehet az épület hasznos alapterülete négyzetméterben kifejezve vagy az épület korrigált forgalmi értéke is. Az adó évi mértéke a törvényben meghatározott felső határokon belül kerülhet meghatározásra. A felső korlát a hasznos alapterület esetén 1100 Ft/m², míg a korrigált forgalmi érték esetén a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.

Az adómentesség

Az építményadó alóli mentességek eseteit a helyi adókról szóló törvény 13. §-a rögzíti. Eszerint mentes az adó alól;

Az önkormányzatok az építményadóról szóló rendeletükben ezek mellett további mentességi feltételeket is meghatározhatnak.

Ha a műemléki értékként védetté nyilvánított, vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületet felújítanak, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló épületrész a felújításra kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben szintén mentes lesz az adó alól. Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. A műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességet az önkormányzati adóhatóságnál kell kérelmezni.

Az adóhatóság a kérelmet nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót valamint az eredeti esedékességtől számított kamatot az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja. Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi az építésügyi hatóságot vagy az örökségvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület felújításának tényét. Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a felújítás az adómentesség harmadik évének végéig megtörtént, törli a nyilvántartott adót és kamatait, valamint haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt is.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

Az adókötelezettség az építési engedélyköteles épület esetén a használatbavételi-, illetve a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését, az egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén pedig a felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy használatba vett épületek esetén az adókötelezettség az első tényleges használatbavétel évének első napján keletkezik.

Az adókötelezettség változhat, az épület hasznos alapterületének módosulása, vagy az épület átminősítésre esetén. Az ilyen típusú változást a változás évét követő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az adó bevallása és befizetése

Az építményadót az adózás rendjéről szóló törvény szerint önadózással kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság az adót határozatban veti ki az adózó által benyújtott építményadó bevallás alapján. Az építményadó bevallást az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell benyújtani az önkormányzati adóhatóság részére az általuk rendszeresített nyomtatványon keresztül. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás. Az önkormányzat rendeletében mentesítheti az építményadó alanyát az adat bejelentési kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt adófizetési kötelezettség az adott adónem vonatkozásában nem terheli.

Az adózónak az építményadót évente két egyenlő részletben március 15. és szeptember 15. napjáig kell megfizetni az önkormányzat építményadó beszedési számlájára.

Az önkormányzati adóhatóság jogosult az építményadó megállapítása (kivetése) és ellenőrzése céljából évente egy alkalommal térítésmentesen elektronikus formában adatot kérni az ingatlanügyi hatóságtól az illetékességi területén található, a nyilvántartásában szereplő valamennyi ingatlannak a tárgyév január 1-jén hatályos adatairól. Amennyiben azt tapasztalja, hogy az adózó elmulasztott bevallástételi kötelezettségének eleget tenni az adót és az esedékesség napjától számított késedelmi pótlékot 5 évre visszamenőleg követelheti, az adómegállapításhoz való jog ugyanis 5 év elteltével évül el az adózás rendjéről szóló törvény 202. §-a alapján.

Az adófelfüggesztés

Az a 65. életévét betöltött, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettség vonatkozásában. Az adófelfüggesztés törvényi feltétele, hogy a kérelmező egyedül, vagy kizárólag olyan hozzátartozóival éljen együtt az adóköteles építményben, aki az adófelfüggesztés személyi feltételeinek megfelel. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni. Az adófelfüggesztésre vonatkozó kérelmet az adóév január 15. napjáig kell előterjeszteni, a később beérkezett kérelmet az adóhatóság a következő adóévtől veszi figyelembe.

Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása, az adózó halála, valamint az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz, melyben a kötelezett személye a lakás elidegenítése illetve a vagyoni értékű jog alapítása esetén a szerző fél, az adózó halála esetén a lakás örököse, a kérelem visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja lesz.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.