Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnésének következményei

A kettős adóztatást kizáró egyezmények rendszerének célja, az aluladóztatás és a túladóztatás elkerülése azáltal hogy az érintett államok megállapodnak abban, hogy bizonyos jövedelmek adóztatásának joga melyik államot illeti meg. A kettős adóztatást kizáró egyezmények feltételei és ösztönzői a két állam közötti gazdasági kapcsolatok kialakulásának.

Magyarország jelenleg körülbelül 80 kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel rendelkezik, az Amerikai egyezmény az egyik legrégebbi egyezményünk, amely a 49/1979. (XII. 6.) sorszámú Miniszteri Rendelettel került kihirdetésre itthon. Ennél egyetlen régebbre datálható egyezménye van Magyarországnak az 1976-ban kihirdetett osztrák-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény.

Volt egy kísérlet a két ország közötti egyezmény megújítására, amelyet 2010-ben a Magyar Parlament törvénybe foglalt és ki is hirdetett, amerikai oldalról viszont ennek ratifikációja a mai napig nem történt meg.

Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között létrejött egyezményt az USA egyoldalúan mondta fel 2022. július 8-án, emiatt az 2023. január 8-ai dátummal felmondottnak tekinthető, szabályait azonban még 2023. december 31-ig lehet alkalmazni, áll a NAV közleményében.

Az egyezmény megszűnése bizonyos esetekben kettős adóztatással járhat. Emellett azonban fontos megemlíteni, hogy az egyes államok belső jogszabályai tartalmazhatnak a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló tilalmat egyezmény hiányában is. Ilyen a kitétel szerepel a személyi jövedelemadóról illetve a társasági adóról szóló törvényben is. Az alábbiakban azt fejtem ki röviden, mindez hogyan hat a gazdasági társaságok és a magánszemélyek egyes jövedelmeinek adózására 2024-től.

Magyarországon működő amerikai gazdasági társaságokra gyakorolt hatás

Ezen adóalanyok vonatkozásában nem fog érdemi változást hozni az egyezmény, ugyanis Magyarország sem az egyezmény hatálya alatt sem annak hiányában nem vet ki forrásadót a külföldi társaságok részére teljesített jövedelmekre.

Akiket ez érinthet azok olyan amerikai vállalatok, amelyeknek ingatlanvagyonnal rendelkező magyarországi leányvállalatuk van. Amennyiben 2023 után az amerikai anyacég a magyar vállalkozásban lévő részesedését értékesíti, a magyar társasági adó hatálya alá fog tartozni, és 9% társasági adó bevallására és befizetésére lesz kötelezett a belföldi szabályok alapján.

Amerikai Egyesült államokban működő magyar gazdasági társaságokra gyakorolt hatás

Fordított esetben már más a helyzet, az USA ugyanis szövetségi szinten 30% mértékű forrásadót vet ki az onnan kifizetésre kerülő összegekre. Ez a forrásadó nem csak a tőkejövedelmekre (pl. osztalék) vonatkozik, hanem a magyar vállalkozások számára fizetett szolgáltatási díjak esetében is fennáll. Ez alapján megállapítható, hogy azon magyar vállalkozásoknak, amelyeknek az Egyesült Államokból származik bevétele jelentős adónövekménnyel jár.

Itt azonban vizsgálni szükséges a társasági adó kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezéseit, miszerint egyezmény hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett adó összegének 90 %-a, de maximum a jövedelem 9%-a levonható a belföldön fizetendő adóból. Mivel ez így is 21%-os plusz teher, egy másik lehetőség az adóilletőség áthelyezése olyan országba, amelynek van az Egyesült Államokkal kettős adóztatást elkerülő egyezménye.

Az adóilletőség fontossága

Magánszemélyeknél nagyon fontos lesz az adóilletőség kérdése. Amelyik országban egy magánszemély adóügyi illetőséggel bír minden jövedelme adóztatható függetlenül attól, hogy az honnan származik. Amennyiben egy magánszemély több országban is adóügyi illetékességgel bír, és az érintett országok között nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény akkor ugyanazon jövedelmet mindkét állam adóztathatja és a belső szabályokon múlik, hogy milyen mértékben engedik beszámítani a külföldön megfizetett adót.

Egy magánszemély akkor számít belföldi adóügyi illetékességűnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, ha

A létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. Az adóügyi illetékességet nem csak Magyarország, de az Egyesült Államok is az állampolgársághoz köti, azzal a különbséggel, hogy ott kivételszabály sincs.

Magyarországi adóilletőségű magánszemélyre gyakorolt hatások

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem (pl. munkabér) esetén, korábban az egyezmény kizárta, hogy a munkavégzés helyétől eltérő állam, jogot formáljon az adóztatásra. Az egyezmény megszűnése miatt, ha egy magyar adóilletőségű magánszemély az USA-ban vállal munkát, akkor a munkaviszonyából származó jövedelme Magyarországon is adókötelessé válik. A 15%-os személyi jövedelemadóba azonban beszámításra kerülhet a külföldön megfizetett adó 90%-a, maximum a teljes adófizetési kötelezettség mértékéig.

Az osztalékjövedelem vonatkozásában a megszűnő egyezmény ezidáig 15%-ban maximalizálta az USA által levonható forrásadót, amely teljes egészében beszámítható volt Magyarországon és mivel itthon épp ekkora a személyi jövedelemadó kulcsa, ez azt eredményezte, hogy itthon egyáltalán nem kell adózni az amerikai részvényekre fizetett osztalék után. Az egyezmény megszűnése után az Egyesült Államok 30%-os mértékű forrásadót lesz jogosult levonni, és itthon sem lesz ez teljes mértékben beszámítható. Az SZJA törvény 8. §-a szerint a külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó, de annak beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5%-nál. Vagyis a külföldön megfizetett adóból Magyarországon csak 10% vehető figyelembe. A szociális hozzájárulási adóra az egyezmény felmondás nem lesz hatással, a felső határig ezután is adófizetési kötelezettség merül fel Magyarországon 13%-os mértékben.

A kamatjövedelmek esetén az egyezmény fennállása alatt az Egyesült Államok nem vont le egyáltalán forrásadót az után eddig kizárólag Magyarországon kellett adózni. 2024-től azonban az USA ebben az esetben is élni fog a 30%-os forrásadó levonásának lehetőségével, emellett a kamatjövedelem itthon is adóköteles marad egyéb jövedelemként. Egyéb jövedelem szerzése esetén annak 89%-a után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót is fizetni kell, utóbbira ráadásul a felső korlát sem alkalmazható. Egyéb jövedelem esetén, a külföldön megfizetett adó 90%-ával csökkenthető az itthoni SZJA kötelezettség, így az a 30%-os forrásadó levonása esetén az nullára csökkenthető, azonban ez a csökkentés a szociális hozzájárulási adóra nem alkalmazható.

Amennyiben a magánszemély az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén vagy olyan államban működő befektetési szolgáltató közreműködésével értékesít részvényeket, amellyel van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor az értékesítésből származó jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül, amely után 15%-os SZJA-t kell Magyarországon fizetni, szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem merül fel. Emellett ennek a konstrukciónak nagy előnye, hogy az adott évben az ügyleti nyereség és az ügyleti veszteség egymással szembeállítható, illetve lehetőség van a veszteség akár két évre történő elhatárolására is amennyiben az meghaladja az ügyleti nyereség összegét.

A megszűnő egyezmény miatt a jövőben amennyiben egy magyar illetőségű magánszemély amerikai befektetési szolgáltató közreműködésével értékesít részvényeket, akkor az ebből származó jövedelme nem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem lesz, hanem árfolyamnyereségből származó jövedelem, amely után a 15% személyi jövedelemadó mellett 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, ráadásul elveszik az a nyereség és a veszteség szembeállításának és a veszteségelhatárolásnak a lehetősége is.

A magánszemélyek számára az adóügyi illetékesség váltás sokszor nem vagy csak nehezen járható út, azonban a tőkejövedelmek vonatkozásában a megtakarítások átstrukturálása lehetőség lehet arra, hogy a magánszemélynek ne kelljen többlet adóteherrel számolnia.

Egyesült Államokbeli adóilletőségű magánszemélyre gyakorolt hatások

Az egyezmény felmondása nem csak a magyar adóilletékességű, az Amerikai Egyesült Államokból jövedelmet szerző magánszemélyeket érinti, hanem az amerikai illetékességű Magyarországon jövedelemre szert tevő magánszemélyekre is. Esetükben az mondható el hogy a magyarországi jövedelmük ugyanúgy adózik, mint a belföldi illetékességű személyek jövedelme – pl. a munkabérükből 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra, a munkáltatójuk pedig 13% szociális hozzájárulást vagy 10% KIVA-t fizetnek a bruttó bér után. Az hogy ez az Amerikai Egyesült Államokban hogyan adózik, illetve van-e lehetőség a Magyarországon megfizetett személyi jövedelemadó beszámítására, az az USA belső jogszabályainak függvénye. Ezzel kapcsolatban célszerű az amerikai adójogban jártas szakemberhez fordulni.

A kiküldetésre vonatkozó szabályok

Az egyezmény megszűnése a kiküldetés szabályaira is hatással lesz. Az egyezmény ugyanis ezidáig rögzítette, hogy amennyiben a kiküldetés időtartama a 183 napot nem éri el, akkor a jövedelem csak a küldő országban adóköteles. Az egyezmény megszűnése miatt ez a kivétel már nem alkalmazható, így ha egy magyar adóilletőségű személy az Egyesült Államokbeli kiküldetésével összefüggésében kapott jövedelmének adóztatására az USA is igényt fog tartani. Ez fordítva is igaz, amerikai adóilletőségű magánszemély Magyarországi kiküldetés idejére járó jövedelme belföldön is adóköteles lesz. Ez jelentős adminisztrációs teher növekedéssel jár a felek számára.

Az egyezmény felmondása a vállalkozások és a magánszemélyek jövedelmeire egyaránt hatást gyakorol, függetlenül attól, hogy az érintett jövedelem az USA-ból Magyarországra áramlik, vagy fordítva, ezért ennek adókövetkezményeit szükséges megvizsgálni. Gondolhatnánk, hogy az egyezmény megszűnése Magyarország számára olyan jövedelmek adóztatására ad lehetőséget, amelyre korábban nem volt lehetősége ezzel költségvetési bevételi többletre tehet szert, azonban várhatóan az lesz a jellemzőbb magatartás, hogy az adózók igyekeznek felszámolni a két állam közötti kapcsolatokat – ami például amerikai vállalatok kivonulása esetén – végül költségvetési bevétel kieséssel jár majd.

Az egyezmény felmondásának visszavonására nincs lehetőség, új egyezmény megkötése annak hosszadalmas tárgyalási és ratifikációs folyamatai miatt a közeljövőben nem várható, ezért hosszabb távon kell a két államot érintő gazdasági kapcsolatok vonatkozásában az egyezmény nélküliség szabályaira berendezkedni.

Forrás: Adó online Podcast 2023. május 24-i „Az USA-magyar adóegyezmény megszűnésének hatása” című adása, RSM Blog cikke a kettős adós egyezmény megszűnésének hatásairól

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.