Munkavédelmi eszköz, munkaruházat, éleslátást biztosító szemüveg juttatása
- Körmendi Tímea
- 2024.04.30.
- Személyi jövedelemadó (SZJA)
Április 28-a a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem napja. A kezdeményezés Kanadából indult a munkahelyi balesetbiztosítási szabályozás elfogadásának évfordulójához kötődően, Magyarországon 2012-ben lett hivatalos emléknappá nyilvánítva. Ennek apropóján ebben a bejegyzésben a munkavédelmi eszközök, a munkaruházat és az éleslátást biztosító szemüveg juttatás adózási szabályait foglalom össze röviden.
Munkavédelmi eszközök juttatása
Magyarország Alaptörvénye a Szabadság és Felelősség részben rögzíti, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. A munkavédelemről szóló törvény értelmében a munkáltató köteles a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket biztosítani, és a juttatás módját belső szabályzatban rögzíteni. Egyéni védőeszköznek minősül minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből eredő kockázatokat, az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Az egyéni védőeszközök munkakörönként eltérőek lehetnek.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8.8 pontja a nem pénzben kapott adómentes juttatások között sorolja fel a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszközöket, valamint a baleset- és egészségvédelmi eszközöket. Ez azt jelenti, hogy sem a munkáltatónak sem a munkavállalónak nem merül fel adófizetési kötelezettsége ez egyéni védőeszköz juttatással összefüggésben.
A munkavédelmi eszközök beszerzése az ÁFA törvény szerint a beszerző adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében hasznosuló termékbeszerzésnek minősül, így amennyiben a beszerző az egyéb feltételek szerint ÁFA levonására jogosult, akkor a beszerzéskor felszámított ÁFA-t levonásba helyezheti. A munkavédelmi eszközök beszerzésének költségét a vállalkozások az anyagköltségek között számolják el.
Munkaruházat, formaruha juttatása
A ruházat juttatása a munkavédelmi eszközökkel ellentétben csak bizonyos feltételek fennállása esetén lesz adómentes juttatás. Az SZJA törvény 1. számú mellékletének 8.24 pontjában a nem pénzben kapott adómentes juttatások között került rögzítésre, hogy adómentes a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék.
Az SZJA törvény szerint munkaruházati termék a;
- a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai
- az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be
- az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai
- a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
- a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben,
- a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,
- a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
- a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben;
- a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan.
A munkaruházati terméktől elkülönítendő, az a munkaruha, ami az SZJA törvény szerint nem minősül munkaruházati terméknek, de viselését a munkáltató kötelezővé teszi, és ő is biztosítja azt. Ilyen például a kereskedelemben dolgozók „egyenruhája”. A személyi jövedelemadó törvény 4. § (2a) pontja szerint nem keletkezik bevétel, a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik. Kiemelten fontos, hogy e rendelkezés értelmében csak akkor nem keletkezik bevétel, ha kizárólag használatra jogosult a munkavállaló és nem kerül a tulajdonába a munkaruha. Ennek bizonyítása a munkáltató kötelezettsége ezért e juttatással összefüggésben belső szabályzat létrehozása és alkalmazása, valamint külön nyilvántartás vezetése szükséges.
Amennyiben a ruházat juttatása sem a munkaruházati termék adómentességi feltételeinek, sem a bevétel keletkezését kizáró rendelkezésnek nem felel meg, adóköteles juttatásnak minősül. Az ilyen juttatás két féle módon adózhat. Amennyiben a munkáltató a juttatást valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítja, vagy több munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítja – feltéve hogy a jogosultak köre nem egyénileg, hanem munkakör, beosztás vagy egyéb közös jellemző alapján kerül meghatározásra – egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
%
Az egyes meghatározott juttatásként adózó munkaruha juttatás adóterhelése társasági adóalany esetén
%
Az egyes meghatározott juttatásként adózó munkaruha juttatás adóterhelése KIVA alany esetén
Ha a juttatás nem felel meg az előbbi feltételnek sem, akkor bérként adózó juttatás lesz. Ebben az esetben a bruttó beszerzési értéket kell nettó jövedelemnek tekinteni.
%
A bérként adózó munkaruha juttatás adóterhelése társasági adóalany esetén
%
A bérként adózó munkaruha juttatás adóterhelése KIVA alany esetén
A fentiekből következhetne, hogy a munkaruházati terméket a személyi jellegű ráfordítások között számolja el a munkáltató, azonban a számviteli előírások másként szabályozzák ezt. Amennyiben a ruházati termék kihordási ideje meghaladja az egy évet, akkor a vállalkozás célját tartósan szolgálja, vagyis tárgyi eszközként kell azt aktiválni. Ebből következik, hogy a költségek között értékcsökkenésként jelenik majd meg, kis értékű tárgyi eszköz esetén egy összegű értékcsökkenésként. Amennyiben a kihordási idő nem éri el az egy évet akkor a beszerzéskor a készletek közé kell felvenni a munkaruházati terméket, majd annak kiosztáskor az anyagköltségek között kell elszámolni.
A védőruha és az adómentesen adható munkaruha beszerzésekor felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezhető, az adóköteles munkaruha juttatás beszerzésekor felmerülő ÁFA-t azonban nem lehet levonásba helyezni, ha mégis levonásra került, akkor a munkaruházati termék kiosztásakor befizetendő adó keletkezik. Az ÁFA törvény 11. §-a szerint ugyanis ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy a vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, átengedi. Ebben az esetben az adó alapja a termék beszerzési ára.
Éleslátást biztosító szemüveg juttatása
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. §-a szerint, ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.
Képernyős munkakörnek minősül az olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.
A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatát a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, vagy ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, akkor a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalja. Ha a szakvizsgálat eredményeként indokolt, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. A „minimálisan szükséges” kifejezés a szemüveglencsére és az ahhoz tartozó keretre vonatkozik.
A fenti feltételek mindegyikének megfelelő juttatás esetén a szemüveg védőeszköznek minősül, és mint ilyen, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8.8 pontja alapján adómentes juttatásnak minősül. A szemüveg költsége a vállalkozás érdekében felmerülő költség, és a beszerzéskor előzetesen felszámított ÁFA is levonásba helyezhető, ha az egyéb levonási jogot érintő feltételek is fennállnak.
Amennyiben a szemüveg juttatás a fenti feltételeknek nem felel meg, a szemüveg juttatás bérként adózó természetbeni juttatásnak fog minősülni, úgy hogy a bruttó beszerzési árat kell nettó jövedelemnek tekinteni. Ebben az esetben a beszerzést terhelő általános forgalmi adó nem helyezhető levonásba, ha mégis levonásra került, akkor a szemüveg átadásakor ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik, melynek alapja a beszerzési ár. Az éleslátást biztosító szemüveget a személyi jellegű ráfordítások között kell elszámolni függetlenül attól, hogy a juttatás adóköteles vagy adómentes.
Az éleslátást biztosító szemüveg nem összetévesztendő a monitor szemkárosító hatása ellen védelmet nyújtó – úgynevezett kékfényt szűrő – szemüveggel. Ez utóbbi védőeszköznek minősül és szemész orvosi vizsgálat nélkül is adómentes juttatásnak minősül.
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.