Tudnivalók a kapcsolt vállalkozásokról

Annak megítélése, hogy hogy két vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, kiemelten fontos, hiszen a kapcsoltság ténye szerződéses kapcsolat fennállása esetén bejelentési kötelezettséget, valamint további adminisztrációs feladatokat ró az érintettekre, azonban ez nem egyszerű feladat, egyrészt azért mert több hatályos jogszabály rendelkezéseit kell egyszerre vizsgálni, másrészt gyakran nem áll kellő mennyiségű információ azon személy rendelkezésére, aki a kapcsoltságot vizsgálja.

Mikor minősül két személy kapcsolt vállalkozásnak?

A kapcsolt vállalkozások fogalmát a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja rögzíti. Eszerint kapcsolt vállalkozás;

A többségi befolyás fogalmát a Polgári Törvénykönyv 8:2 §-a tartalmazza. Eszerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes- vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Egy személy akkor rendelkezik meghatározó befolyással egy jogi személyben, ha;

A Ptk. emellett rögzíti, hogy a többségi befolyás akkor is fennáll, ha az ehhez szükséges jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak, valamint azt is, hogy a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő valamint a testvér. Az adózás rendjéről szóló törtvény valamint a kisvállalati adóról szóló törvény a kapcsolt vállalkozás fogalmánál a társasági adó törvényben rögzített definícióra hivatkozik vissza.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint kapcsolt vállalkozás az anyavállalat, a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozások. Közös vezetésű az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat, másrész egy vagy több másik vállalkozás legalább 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik, és a vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják.

Milyen bejelentési kötelezettséget ró a kapcsoltság ténye a vállalkozásokra?

Ha kapcsolt vállalkozások között szerződéses kapcsolat jön létre, ennek tényét 15 napon belül be kell jelentsék a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére, az erre rendszeresített változás-bejelentési nyomtatványon keresztül. A bejelentés tartalmazza a kapcsolt vállalkozás nevét, címét és adószámát valamint a szerződéskötés időpontját. Amennyiben a felek között a szerződéses kapcsolat megszűnik, a korábbi bejelentés törlését külön be kell küldeni a NAV részére. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

Mi a szokásos piaci ár elve és hogyan hat a kapcsolt felek adóbevallásaira?

A szokásos piaci ár elve kimondja, hogy a piaci szereplőknek úgy kell működniük, és az egymással szemben kialakított áraikat úgy kell meghatározniuk, mintha független felek lennének. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók nem a szokásos piaci ár elve szerint kerültek elszámolásra akkor a transzferár és a piaci ár különbsége korrekciós tételként jelentkezik. A transzferár az az ár, amelyet a kapcsolt vállalkozások egymás közötti értékesítéseik során alkalmaznak. A szokásos piaci árat összehasonlító árak módszerével, viszonteladási árak módszerével, költség és jövedelem módszerrel, ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, nyereség-megosztásos módszerrel, vagy egyéb módszer alapján lehet meghatározni.

Az ÁFA törvény szerint az adó alapja a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell, azonban azt is rögzíti, hogy az adó alapja az ellenérték helyett a szokásos piaci ár abban az esetben, ha a termék értékesítése, vagy a szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik.

A társasági adóról szóló törvény szerint amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözettel módosítaniuk kell az adózás előtti eredményüket a társasági adó bevallásukban.  

A szokásos piaci ár és az ellenérték különbözőségének esetére a helyi adó törvény is fogalmaz meg rendelkezést az iparűzési adó vonatkozásában. Eszerint, a kapcsolt felek egyike csak abban az esetben csökkentheti az iparűzési adó alapját – a bevételek csökkentésével, vagy a csökkentő tételként figyelembe vehető költségek növelésével – ha rendelkezik olyan nyilatkozattal, hogy a másik kapcsolt fél ezt iparűzési adóalap növelő tételként figyelembe vette.

A számviteli törvény rögzíti, hogy a vállalkozás az eszközei bekerülésének értékét, az általa elszámolt költséget, ráfordítást valamint az értékesítés nettó árbevételét módosítja a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözettel. Emellett a kiegészítő mellékletében be kell mutatni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket. Ez az előírás azt a célt szolgálja, hogy aki áttekinti a társaság közzétett beszámolóját, az a vagyoni helyzetről valós képet kaphasson.

Kapcsolt vállalkozások KIVA választása

A kisvállalati adóról szóló törvény is tartalmaz a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezést, a KIVA választásával összefüggésben. A 16. § (2) bekezdése szerint a KIVA alanyiság akkor választható ha;

Az első két feltételt – vagyis az állományi létszámra és a bevételre vonatkozó korlátokat – a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kell vizsgálni a KIVA választásakor.

Milyen lehetőségeket rejt a kapcsolt vállalkozói viszony az érintett adóalanyok számára?

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 8. § (1) bekezdése szerint azok az adóalanyok, amelyek letelepedési helye belföldön van, és kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre. A csoportos ÁFA alanyiság lényege hogy a csoporttagok önálló ÁFA alanyisága megszűnik, a csoporttagok egymás közötti ügyletei után ÁFA fizetési kötelezettség nem keletkezik. A csoportképviselő köteles bevallani és befizetni a csoportszintű kötelezettségeket a NAV részére.

A csoportos ÁFA alanyisághoz hasonlóan, a kapcsolt vállalkozások egy része csoportos társasági adóalanyiságot hozhat létre. Ennek feltétele, hogy a csoporttagok;

A csoportos társasági adóalanyiság legnagyobb előnye, hogy a tagok az egymás közötti ügyleteik tekintetében mentesülnek a transzferár dokumentációs kötelezettség, valamint a szokásos piaci ár alkalmazására vonatkozó rendelkezések alól is. 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés t) pontja szerint mentes a vagyonszerzési illeték alól az ingatlan, valamint a belföldi ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén akkor élhet az illetékmentességgel a vagyonszerző, ha előző évi árbevételének legalább 50%-a a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR’08 6820), vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele (TEÁOR’08 6810) tevékenységek valamelyikéből származott. Az illetékmentesség alkalmazásához a vagyonszerzőnek az illetékről kibocsájtott fizetési meghagyás véglegessé válása előtt kell nyilatkozatot tennie.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.