Mikor kötelező számlát kiállítani?
- Körmendi Tímea
- 2022.10.03.
- Általános forgalmi adó (ÁFA), Számlázás
- Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.
Ebben a cikkben azt foglalom össze, hogy mely esetekben kötelező számlakibocsájtásáról gondoskodni, és ennek melyek az alapvető szabályai az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerint.
Számla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa tv. X. fejezetében meghatározott feltételeknek, Közösségi adóalany esetén számlának minősül az az okirat, amely a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv alapján az adott tagállamban alkalmazandó szabályoknak megfelel. A számla kibocsájtásának időpontjától a megőrzési időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma változatlanságát és olvashatóságát.
Főszabály szerint minden belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát kell kiállítani a termék értékesítőjének illetve a szolgáltatást nyújtónak amennyiben adóalanynak minősül, és a vevője tőle eltérő más személy vagy szervezet.
A számlaadási kötelezettség a fentiekből következően nem terjed ki azon ügyletekre, amelyeket nem adóalany teljesít. Ilyen például az ÁFA tv. 7. §-ban meghatározott közhatalmi tevékenység. Emellett nem kell számlát kiállítani a kártérítésről sem, azt ugyanis az ÁFA törvény nem tekinti ellenértéknek.
A számlázás tekintetében akkor kell az ÁFA törvény szabályait alkalmazni;
- ha a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás teljesítésének helye Magyarország területén van
- ha a teljesítés helye a Közösség területén kívülre esik, és a teljesítő adóalany székhelye vagy teljesítéssel érintett telephelye belföldön van
- ha a teljesítés helye a Közösség másik tagállamában van, és a teljesítő adóalany székhelye vagy teljesítéssel érintett telephelye belföldön van
A belföldi teljesítési helyű ügyetek esetében akkor nem kell az ÁFA törvény szabályait alkalmazni, ha az ügyletet teljesítő adóalany székhelye vagy teljesítéssel érintett telephelye a Közösség másik tagállamban van, és az ügylet után a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybe vevőjét terheli az adófizetési kötelezettség, valamint azon ügyletek esetén, amelyek után az egyablakos rendszer alkalmazásával teljesítik az adófizetési és adóbevallási kötelezettséget. Ezekben az esetekben a számlát kiállító adóalany székhelye vagy teljesítéssel érintett telephelye szerinti állam szabályai alkalmazandók.
A számlakibocsájtási kötelezettség kiterjedhet egyes ingyenes termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra is. Ezek azok az ingyenes ügyletek, amelyet a törvény ellenérték fejében történő termékértékesítésnek illetve szolgáltatás nyújtásnak minősít és az ÁFA törvény 11. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 12. §-ban, valamint a 14. § (1)-(2) bekezdéseiben kerültek meghatározásra. Ilyen ha;
- az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja
- az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi, vagy a vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt részben vagy egészben adólevonási jog illette meg
- az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő
- az adóalany a vállalkozásában kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg
- az adóalany tárgyi eszköznek nem minősülő terméket felhasználja adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy a gazdasági tevékenységhez történő felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg
- az adóalany megszűnik, és a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy a gazdasági tevékenységhez történő felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg
- az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire.
Mindezek mellett ellenérték fejében történő átruházás az is, ha az adóalany az egycélú utalványt más tulajdonába ingyenesen átruházza feltéve, hogy az utalvány szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
Ha a termék vagy szolgáltatás igénybe vevője a teljesítést megelőzően a vagyoni értékbe beszámító vagyoni előnyt – vagyis előleget juttat – a termék vagy szolgáltatás értékesítője számára, akkor az ÁFA törvény 59. §-a alapján a fizetendő adót az előleg kézhezvételekor, jóváírásakor meg kell állapítani, emiatt számla kiállítási kötelezettség is kötődik az előleg juttatásához. Ez alól kivétel a Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe számító előleg.
Az ÁFA törvényben foglalt számlakibocsájtási kötelezettség nem csak a számla kiállítását, hanem annak a beszerzőnek történő átadását, eljuttatását is magában foglalja.
A számlaadási kötelezettségnek a kötelezett, illetve az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. A meghatalmazott útján történő számlakibocsájtásról előzetesen írásban állapodnak meg a felek. Ha meghatalmazottként a termék vevője állítja ki a számlát, akkor önszámlázásról beszélünk.
Milyen esetben mentesül az adóalany a számlakibocsájtási kötelezettség alól?
Az ÁFA törvény 85. § (1) bekezdés a), b), d), f)–o) pontjai és a 86. § (1) bekezdés a)–i), l), m) pontjai alapján adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén mentesül a teljesítő adóalany a számla kiállítási kötelezettség alól. Ilyen például az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása, a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás, a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, átutalással kapcsolatos szolgáltatás, valamint az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása is.
Az előző bekezdésben felsorolt közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes ügyletek esetén a termék értékesítőjének, illetve szolgáltatás nyújtójának a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti számviteli bizonylat kiállításáról kell gondoskodnia.
Nem mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, az alábbi tárgyi adómentes szolgáltatások nyújtása esetén;
- adómentes egyéb oktatás
- fogorvos, fogtechnikus adómentes ügylete
- közérdekű jellegére tekintettel adómentes olyan egészségügyi tevékenység, amit nem közszolgáltató végez
- együttműködő közösség adómentes szolgáltatása
- valamint a speciális jellegére tekintettel adómentes ingatlanértékesítés esetében sem
A fentieken túl, ha a szolgáltatás nem adóalany igénybe vevője nem kéri, nem kell számlát kiállítani az ÁFA-val számítottan 900.000 Ft-ot el nem érő ügyletről, amennyiben az ellenérték legkésőbb a teljesítéskor megtérítésre kerül. A termék- vagy szolgáltatás értékesítője ebben az esetben nyugta kibocsájtására kötelezett.
Mentesül a számlakibocsájtás alól a termék- vagy szolgáltatás értékesítője akkor is, ha részére nem adóalany vevője 900.000 Ft összeget el nem érő előleget juttat és számla kibocsájtását nem kéri. Ebben az esetben nyugtát sem kell kiállítani, azonban amennyiben az előleg juttatása készpénzben történik, a pénzátadást dokumentálni kell, például számviteli bizonylattal.
Mikor és milyen adattartalommal kell kiállítani a számlát?
A számlát az ügylet teljesítéséig, előleg esetén annak kézhezvételéig, de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül kell kiállítani. Az ÁFA törvény 163. §-a szerint észszerű idő;
- a közösségen belüli termékértékesítés esetében a teljesítést követő hónap 15. napját megelőző időpont,
- azon ügyletek esetén, amelyeknél az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel kiegyenlítik, haladéktalanul számlát kell kiállítani,
- egyéb esetekben erre 8 napon belül van lehetőség
A számla papír alapon és elektronikus formában is kibocsájtható. Elektronikus számlának minősül minden olyan számla, amelyet elektronikus formában állítottak ki és fogadtak be. Az elektronikus számlát elektronikusan is kell megőrizni, tartalmának sérthetetlensége minősített elektronikus aláírással biztosítható, de az EDI-elektronikus adatként létrehozott számla is megfelel ennek a követelménynek.
A számla magyar nyelven, illetve bármely más idegen nyelven is kiállítható, azonban utóbbi esetben egy ellenőrzés során a kiállító kötelezhető annak hitelesített magyar fordításának beszerzésére.
A számlán kötelezően feltüntetendő adatokat az ÁFA törvény 169. §-a tartalmazza, amelyek a következők;
- a számla kibocsátásának kelte
- a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja
- a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma
- a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma
- a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának neve és címe
- a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe
- az értékesített termék megnevezése, vámtarifaszáma, vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, és annak szolgáltatási jegyzék száma
- az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
- a teljesítés dátuma, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől
- az adó alapja
- az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető
- az alkalmazott adó mértéke;
- az áthárított adó összege, amennyiben az ellenérték külföldi pénznemben kifejezett akkor forintban is fel kell tüntetni a számlán
- adómentesség esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól
- a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, amennyiben a kibocsájtó az ÁFA törvény XIII/A. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti adózást választotta
- az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki
- a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
- új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok;
- a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, amennyiben a kibocsájtó az ÁFA törvény XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatást nyújt
- a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, amennyiben a kibocsájtó az ÁFA törvény XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóságoz, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget értékesít
- pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma
Ebből az is kiolvasható hogy nem kötelező a számlán feltüntetni az ellenérték kiegyenlítés módját, illetve a fizetési határidőt sem. Gyakori tévhit hogy a számlán szerepelnie kell a kibocsájtó aláírásának is, azonban ez az ÁFA törvény 177. §-a alapján nem kötelező.
Ha a számla az ÁFA törvény 169. §-ában megjelölt adatokat hiányosan vagy hibásan tartalmazza, az a számlabefogadó adólevonási jogát nem befolyásolja.
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.