Változnak az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapításának szabályai

Helyi iparűzési adóban a legjelentősebb idei évi változás az egyszerűsített iparűzési adóalap megállapítását érinti. Ez idáig az adózók az alábbi egyszerűsített adóalap megállapítási módszerek közül választhattak a helyi adókról szóló 1990. C. törvény alapján;

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő, iparűzési adóalapját meghatározhatja az átalányban elért jövedelem 120%-os összegében, a nem átalányadózást választó vállalkozó pedig – amennyiben árbevétele az adóévben a 8 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén annak időarányos részét nem éri el – adóalapját meghatározhatja a nettó árbevétele 80%-aként. A kisvállalati adó alanya az iparűzési adó alapját meghatározhatja a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében. E három egyszerűsített adóalap megállapítási módszer alkalmazásának feltétele, hogy az adózó az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőn belül a bevallását a székhelye illetve telephelyei szerinti önkormányzatok részére benyújtsa.

A negyedik egyszerűsített adóalap megállapítási módszer a KATA alanyok tételes adózási módszere, melynek lényege, hogy a kisadózó választása alapján a székhely és telephelyek szerinti önkormányzatonként külön-külön 2,5 millió forint a rögzített adóalap, amely után az érintett önkormányzat által bevezetett mértékű iparűzési adót kell megfizetni. Az éves adót két egyenlő részletben az adóév harmadik és kilencedik hónapjának 15. napjáig kell megfizetni. A tételes adózás választása esetén a KATA alanya mentesül az adóbevallás készítési kötelezettség alól.

E négy egyszerűsített módszerből kizárólag a KIVA alany vállalkozások egyszerűsített adóalap megállapítási módszere alkalmazható 2023-ban is, a másik három módszer megszüntetésre került. Emellett azonban bevezetésre kerül egy teljesen új módszer, a kisvállalkozók sávos adóalap megállapítási módszere.

Az új adóalap megállapítási módszert alkalmazhatók köre, az adóalap mértéke

2023. január 1-jétől az a vállalkozó – egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, gazdasági társaság, egyéni cég, egyéb szervezet – amelynek bevétele az adóévben éves szinten számítva a 25 millió forintot nem haladja meg, jogosult ezen új módszer alkalmazására. Őket nevezi a helyi adó törvény kisvállalkozónak. Abban az esetben, ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a működés naptári napjai alapján évesítve kell figyelembe venni az árbevétel összegét a bevételi határ számításakor.

A 25 millió forintos bevételi határon belül három bevételi sáv és ahhoz tartozó tételes adóalap került rögzítésre;

Amennyiben az adóév 12 hónapnál rövidebb, úgy napi arányosítással kell meghatározni az adóalapot.

A legmagasabb bevételi sávba tartozónak kell tekinteni azt a vállalkozót, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő, és bevétele éves szinten nem haladja meg a 120 millió forintot.

Bevételként egyéni vállalkozónál az Szja törvény szerinti bevételt, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek esetében a nettó árbevételt kell figyelembe venni. Fontos, hogy amennyiben az adott vállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap meghatározást választja, úgy székhelyén, és valamennyi telephelyén is ezt az adóalap-megállapítást kell alkalmaznia, ezzel megszűnik az önkormányzatok közötti adóalap megosztási kötelezettsége.

Az új adóalap megállapítási módszer választása

Az egyszerűsített adóalap megállapítására vonatkozó választást az adóévet megelőző adóévről szóló iparűzési adóbevallásban, a tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó a bejelentkezési nyomtatványon jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak. A kisvállalkozó fentiek szerint bejelentett döntése a teljes adóévre vonatkozik, és mindaddig érvényes, amíg az adóalapját a fentebb ismertetett módon kívánja megállapítani.

Abban az esetben, ha a vállalkozó bevétele meghaladja a 25 millió forintot, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre vonatkozóan az általános szabályok szerint köteles megállapítani az árbevétel összegétől függetlenül. 

Amennyiben a vállalkozó saját döntése alapján már nem kívánja a sávos adóalap megállapítás módszerét alkalmazni, ezt a tényt a megelőző adóévről benyújtandó bevallásában jelezheti az érintett önkormányzatok számára. A tárgyévre ekkor előlegfizetési kötelezettsége keletkezik. Az előlegrészlet összege megegyezik az adóévet megelőző év éves adóösszegével és a tárgyév május 31. napján a bevallással együtt esedékes, a második előlegrészlet esedékessége az évet követő év március 15. napja, mértéke az első előlegrészlet 50%-a.

Mentesülés a bevallástételi kötelezettség alól

Az a sávos egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozó nem köteles iparűzési adóbevallást benyújtani, amennyiben az adóévre számított adója nem haladja meg az adóévi adóelőlegének összegét. Ez azonban azzal jár, hogy a helyi iparűzési adóban sem adómentességre, sem adókedvezményre, sem más adócsökkentésre nem lesz jogosult.

Változik az adóelőleg fizetés módja

Megváltozik az adóelőleg fizetés rendszere is. Korábban a beadott bevallás alapján március 15. napjáig és szeptember 15. napjáig kellett adóelőleget fizetni, illetve a KATA alany vállalkozók, akik tételes adózást választottak, szintén ezen alkalmakkor fizették meg az éves adó felét.

Azon adózók, akik az új egyszerűsített módszert választják, a tárgyév május 31. napjáig lesznek kötelesek a teljes éves adót adóelőlegként megfizetni.

Az adókülönbözet elszámolása

Amennyiben a kisvállalkozó az adóévre a megelőző évi adóbevallásában az új adózási módszert választja, és az adóévben sikerül a választott árbevételi sávban maradnia, akkor a követező év május 31-én nincs bevallástételi kötelezettsége, csak az előző évvel egyező összegű adóelőleg megfizetésére lesz kötelezett. Mindezt így folytatja mindaddig, amíg úgy nem dönt, hogy kilép ebből az adózási módozatból, vagy adóalapsávot nem vált.

Amennyiben az adózó adóalap sávot vált, vagyis árbevétele meghaladja az adóévre választott bevételi sáv felső határát, akkor az adóévet követő év május 31. napjáig erről bevallást kell tennie, és az adókülönbözetet be kell fizetnie. Ebben az esetben a magasabb sáv szerinti előleg lesz esedékes ugyanezen a napon az adóévet követő évre vonatkozóan.

KATA alanyokra vonatkozó speciális szabályok

Az új sávos adólap megállapítási módszer választására a KATA alany egyéni vállalkozók is jogosultak. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 51/Q. §-a alapján azok a KATA alany egyéni vállalkozók vonatkozásában, akik a megszűnő tételes adófizetési kötelezettséget választották – így nem lennének kötelesek a 2022-es adóév vonatkozásában iparűzési adóbevallást tenni, vélelmezni kell, hogy az új sávos adóalap-megállapítási módszert kívánják alkalmazni.

Ezt a vélelmet a KATA alanya megváltoztathatja azzal, ha az önkormányzat által rendszeresített bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon 2023. május 31. napjáig közli, hogy 2023-ban nem kíván élni az új iparűzési adóalap-megállapítás lehetőségével. Ekkor az „általános” adózási módra vált, s így adóelőleget is kell bevallania a 2023. január 1. – 2024. június 30. közötti időszakra. Az adóelőleg összege 75.000 forint, amelyet két részletben kell megfizetnie, 2023. május 31-én 50.000 Ft-ot, és 2024. március 15-én 25.000 Ft-ot.

A 2023-as év vonatkozásában arról sem szabad megfeledkeznie a vállalkozásoknak, hogy az iparűzési adó felezésként elhíresült a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében tett korábbi intézkedés hatályát veszti, ugyanis a 641/2021. (XI. 25.) kormányrendelet a KKV-k számára ezt a mérséklést csak a 2022-ben végződő adóévre terjesztette ki. Ez azt jelenti, hogy az adó mértéke 2023-tól a legtöbb önkormányzat illetékességi területén ismét 2%.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.