Változások a Munka Törvénykönyvében: a szabadság kiadása, felmondási tilalom, pihenőidő

2023. január 1. napján léptek életbe a 2012. évi I. törvény, azaz a Munka Törvénykönyvének 2022. decemberében elfogadott változásai. Az előző héten a munkáltatói tájékoztatással, a munkaszerződés kötelező elemeivel és a próbaidővel kapcsolatos módosításokról írtam, most pedig a munkaidővel, a pihenőidővel, és a pótszabadsággal összefüggő változásokat foglaltam össze.

Változik az apaszabadság mértéke és díjazása

2023. januárjától megemelkedik az apaszabadság mértéke a korábbi 5 munkanapról, 10 munkanapra. Az apa a gyermeke születését vagy örökbefogadását követő 2 hónapon belül 10 munkanap szabadságra lesz jogosult, amelyet a munkáltató legfeljebb két részletben ad ki számára. Az apasági szabadság első öt munkanapjára a távolléti díj 100%-a, míg a 6-10. napokra a távolléti díj 40%-a illeti meg a munkavállalót. Az apasági szabadságra akkor is jogosult a munkavállaló, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal. Munkaviszony megszűnése esetén az apaszabadságot pénzben megváltani nem lehet.

Új szabadságtípus bevezetése: a szülői szabadság

A Munka Törvénykönyve a 118/A. §-ban egy teljesen új szabadság típussal a szülői szabadsággal egészült ki. A szülő szabadság mértéke összesen 44 munkanap, amelyet a munkavállaló a gyermek három éves koráig veheti igénybe. A szülői szabadság igénybevételének feltétele hogy a munkaviszony legalább egy éve fennálljon. A szülői szabadságot a szülő kérésének megfelelően kell kiadni, amelyet ő 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni. A szülői szabadságot a legtöbb pótszabadsággal ellentétben nem kötelező a tárgyévben kiadni. A szülői szabadság időtartamára a munkavállaló a távolléti díj 10%-ára jogosult. Az apasági szabadsághoz hasonlóan a szülői szabadság sem váltható meg pénzben a munkaviszony esetleges megszűnése esetén.

Szabadság kiadása

A szabadság kiadása vonatkozásában a munkáltatók jutnak nagyobb mozgástérhez az új szabályok révén. A munkáltató ugyanis a kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén 60 nappal elhalaszthatja a szabadság kiadását, valamint a munkavállaló megkezdett szabadságát megszakíthatja. Ez alól kivételt csak a szülői és az apasági szabadság igénybevétele jelent. Emellett a munkáltató a kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét az évet követő év március 31-ig adhatja ki. Amennyiben a munkáltató él a törvény ezen új rendelkezésével, akkor az intézkedését írásban indokolni köteles, melyben rögzíti a szabadság kiadás általa javasolt időpontját is.

Új elemekkel bővülnek a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésének esetei

A munkavállaló a keresőképtelensége időtartama mellett idéntől azon időtartamra is mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamban munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan. A munkavállaló a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés kötelezettsége alól. A harmadik új mentesülési ok a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartama.

A gondozás céljából igénybe vehető 5 munkanapos mentesülést a munkáltató legfeljebb két részletben adja ki a munkavállaló számára, a súlyos egészségi ok fennállását a hozzátartozó kezelőorvosának kell igazolnia.

Változnak a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó előírások

A Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szakasza is kiegészült. Eszerint a munkáltató a munkavállaló kérésére köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére tett nyilatkozatát indokolási kötelesség hiányában is akkor, ha a munkaviszony megszüntetésre a munkavállaló hivatkozása szerint a hozzátartozó ápolására járó munkaidő-kedvezmény, az apasági szabadság, a szülői szabadság, a gyermek 3 éves koráig járó fizetés nélküli szabadság, vagy a gyermek 8 éves koráig kérhető módosítási kérelme miatt került sor. A munkavállaló az indoklás iránti kérelmet a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlését követő 15 napon belül terjesztheti elő, a munkáltató pedig ennek kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban közli az indoklását.

Bővül a felmondási tilalmak köre

A törvény 65. § (3) bekezdése rögzíti azokat az eseteket, amelyek tartama alatt a munkavállaló nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Ezek a;

A korábbi öt felmondási tilalom, újabb három – az apasági szabadság, a szülői szabadság, és a beteg hozzátartozó gondozására járó szabadság időtartama alatti – felmondási tilalmi esettel egészült ki.

A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolások köre

Az apasági szabadság módosulása és a szülői szabadság bevezetése okán kibővül a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolások köre. A munkáltatók adminisztrációs terhei növekednek, ugyanis külön igazolást kell adni a munkavállaló részére a kiadott apasági szabadság, és a szülői szabadság tartamáról, melyben fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság és szülői szabadság tartamát is.

Pihenőidő szabályainak módosulása

A törvény év elejétől hatályos módosítása a 104. §-ban rögzített napi pihenőidőt és a 106. §-ban rögzített heti pihenőidőt is érinti. Főszabály szerint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, ez a napi pihenőidő. A módosítás ezt egészíti ki azzal, hogy nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el.

A heti pihenőidőt érintő változás egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalókat érinti, akik számára mostantól havonta legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell beosztani.

16 évesnél fiatalabb munkavállaló munkaidejének lerövidülése

Új szabályként került rögzítésre a törvényben hogy a 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje maximum hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.