Rezsitámogatás a távmunkában dolgozó munkavállalóknak

A koronavírus világjárvány időszaka alatt terjedt el Magyarországon a távmunkában történő foglalkoztatás, amely atipikus munkaviszony szabályai 2022. június 1. napjától a 2012. évi I. törvényben, azaz a Munka Törvénykönyvében is rögzítésre kerültek.

Mit tekintünk távmunkavégzésnek?

A Munka Törvénykönyve szerint a távmunkavégzés során a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi, azaz a törvény a hibrid munkavégzést is távmunkavégzésnek tekinti. A távmunkavégzésről a munkaszerződésben kell megállapodni, és a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak is biztosít. A távmunkavégzés bármely arra alkalmas munkakörben bevezethető.

Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során

Amennyiben az ellenőrzési jog számítástechnikai eszköz alkalmazásával nem megoldható, ezért a munkáltató az ellenőrzési jogát személyesen a távmunkavégzés helyén gyakorolja, abban az esetben az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

Adómentes rezsiátalány támogatás

A távmunkavégzés megjelenésével a munkavállalók költségei emelkedtek, ennek ellentételezésére került bele a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe az úgynevezett rezsiátalány támogatás, mint adómentesen adható költségtérítés 2022. június 1. napjától. Az adómentes rezsitámogatás mértéke az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százaléka. Ez az összeg tehát idén január 1. napjától havi 20.000 Ft-tól 23.200 Ft-a emelkedett.

A rezsitámogatás egy igazolás nélkül költségként elszámolható tétel, vagyis, a munkavállaló nem köteles a költségeit a munkáltató felé igazolnia. A támogatás kifizetésének egyik feltétele, hogy a munkavállaló a távmunkavégzéssel kapcsolatban tételes költségelszámolással ne éljen.

Az adómentesen nyújtható havi 23.200 Ft rezsitámogatás abban az esetben fizethető ki teljes összegben a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú melléklet II. 11. pontja alapján, ha a távmunkavégzés a teljes hónapot érinti. Amennyiben nem, akkor a napra arányos része fizethető ki adómentes költségtérítésként. Ez azt jelenti, hogy a teljes összeg abban az esetben fizethető ki a munkavállaló részére, ha a tárgyhónap minden munkanapján dolgozott, és minden munkanapon a munkahelyétől eltérő helyen dolgozott, amelyet megfelelő módon dokumentálni is szükséges.

Milyen egyéb alternatívák vannak?

A 2022 augusztus óta érvényben lévő új rezsiszabályok értelmében a lakossági fogyasztóknak évi 2523 kWh villamosenergia és 1729 m3 gázfogyasztás fölött viselniük kell a világpiaci ár emelkedéséből származó többletköltségeket, ezért a meghatározott mértékű fogyasztás feletti részre úgynevezett lakossági piaci ár került bevezetésre. Ez a munkavállalók terheit tovább növelte, amely okán felmerülhet az igény magasabb összegű juttatásra. A személyi jövedelemadóról szóló törvény ennek alkalmazását nem zárja ki, ez azonban már adó- és járulékfizetési kötelezettséggel járhat.

Az adómentes tételes költségtérítés

A megemelkedett rezsiköltségek ellentételezésének az adómentes támogatás helyett egy másik módja lehet a tételes költségelszámolás. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú melléklet I. 24. pontja szerint a munkáltató a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végző munkavállalót terhelő költségek közül megtérítheti;

Ez utóbbit amennyiben a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített – azaz nem rendelkezik külön almérőkkel – akkor az adott költségre jellemző mértékegységek figyelembevételével (pl. munkaidő, m2) arányosan lehet figyelembe venni. Például ha a munkavállaló egy 60 m2 alapterületű lakás 15 m2 alapterületű szobáját használja, mint elkülönült munkavégzési hely, akkor az energiadíjak 25%-át tudja elszámolni. Mindkét költségtérítés esetén a munkavállaló számlával köteles igazolni a felmerült költségeit.

Az adóköteles átalány rezsitámogatás

A munkáltató dönthet úgy is, hogy a költségek igazolása nélkül ad magasabb összegű támogatást a munkavállalói részére, ebben az esetben azonban az adómentes részt meghaladó mértékű támogatás adókötelessé válik és a munkabérrel egyezően adózik. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalót 33,5%-os mértékű levonás – 15% SZJA és 18,5% társadalombiztosítási járulék – a munkáltatót pedig 13% szociális hozzájárulási adó, vagy 10%-os mértékű kisvállalati adó terheli az általa választott adózási forma függvényében.

A munkavállalók az otthoni munkavégzéssel összefüggésben megemelkedett terhei mindezek ellenére azonban várhatóan nem törik meg a távmunkavégzés népszerűségét. Egyrészt a munkavállalók számára számos előnnyel is jár ez a foglalkoztatási forma, másrészt az energiaárak emelkedése a munkáltatókra még jelentősebb befolyással van. A gazdasági társaságok ugyanis a piaci áron jutnak hozzá a földgázhoz és a villamos energiához, emiatt az irodai kapacitások csökkentésével még a rezsitámogatás nyújtása mellett is nagyobb költségmegtakarítást képesek realizálni, így mindkét fél érdekelt lehet az otthoni munkavégzés vagy a hibrid munkavégzés fenntartásában.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.