Mit jelent a fordított adózás (FAD) és hogyan működik?

  • Körmendi Tímea
  • 2023.04.04.
  • ÁFA
  • Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.

Alapesetben, amikor egy értékesítés során nem a fordított adózás szerint járnak el az érintett felek, az általános forgalmi adót az eladó számítja fel – az ügylettől függően 5%, 18% vagy 27%-os mértékben – a vevő pedig a bruttó összeg kifizetésére kötelezett az eladónak. Az eladó az ÁFA-val a bevallási gyakoriságának megfelelő időközönként elszámol az adóhatóság felé. Ez az úgynevezett egyenes ÁFA-s ügylet.

A fordított adózás ennek az ellenkezője, azaz ebben az esetben az általános forgalmi adó felszámítására, és befizetésére a vevő kötelezett. Ezen okból az eladó a nettó összegről állítja ki a számlát és a vevőnek ezt a nettó összeget kell számára megfizetnie. Amennyiben a vevő a beszerzett terméket vagy igénybe vett szolgáltatást ÁFA levonásra jogosító tevékenységéhez használja, a saját magának felszámított általános forgalmi adót levonásba is helyezheti. Fordított adózású ügylet esetén a vevő az ÁFA-val a bevallási gyakoriságának megfelelő időközönként elszámol az adóhatóság felé.

A fordított adózás szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-a határozza meg. A fordított adózás nem egy választható adózási mód, az ÁFA törvényben mind az alanyok, mind azon ügyletek rögzítésre kerültek, amelyek esetében a fordított adózás szabályai szerint kell kötelezően eljárni.

Az ügyletben résztvevő felek tekintetében az alábbi szabályoknak kell teljesülnie, hogy a fordított adózást alkalmazni lehessen;

  • mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany kell legyen, és
  • egyik félnek sem lehet olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető

Ez utóbbi körbe tartoznak például a magánszemélyek és az alanyi adómentes vállalkozások. Az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti mind a másik érintett féltől, mind az adóhatóságtól, hogy tájékoztassa a konkrét ügylet vonatkozásában a fordított adózás alkalmazhatóságának feltételeiről. 

A fordított adózás bevezetésének célja a jogosulatlan ÁFA visszaigénylések visszaszorítása volt. Mivel ezen ügyletekről kiállított számlákon nem kerül ÁFA felszámításra, azt visszaigényelni sem lehet, így értelmetlenné válik a visszaigénylés érdekében történő számlakiállítás. A fordított adózás 2006-ban történő bevezetésekor még csak a hulladékkereskedelemmel kapcsolatos ügyletekre kellett alkalmazni a szabályait, mára ez kibővült, és a mezőgazdasági és az építőipari ágazatban is találkozhatunk vele.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. § (1) bekezdése alapján az alábbi ügyletekben kell a fordított adózást alkalmazni;

  • az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan értékesítése esetén,
  • olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására, bontással történő megszüntetésére vagy rendeltetésének megváltoztatására irányul, feltéve, hogy az hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött,
  • a munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amennyiben az az előző két pontban felsorolt termékértékesítéshez, vagy szolgáltatás nyújtáshoz kapcsolódik
  • az ÁFA törvény 6. számú mellékletében meghatározott különböző fémhulladékok, törmelékek, visszanyert papír vagy karton, üvegcserép és más üveghulladék, műanyag hulladék és forgács, lágygumi hulladék, törmelék és forgács, használt vagy új rongy, zsineg, kötél, használt akkumulátorok értékesítése esetén
  • a beépített ingatlan(rész), valamint az ehhez tartozó földrészlet értékesítése esetén, ahol a használatban vételre jogosító engedély és az értékesítés között legalább 2 év eltelt, és a terméket értékesítő adóalany élt az adókötelessé tételre vonatkozó választási jogával
  • a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése esetén, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését, amennyiben a terméket értékesítő adóalany élt az adókötelessé tételre vonatkozó választási jogával
  • az adós és a hitelező, valamint az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul
  • a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét véglegessé vált döntéssel megállapító eljárás hatálya alatt áll
  • a szén-dioxid kvóták értékesítése esetén,
  • az ÁFA törvény 6/A. számú mellékletében meghatározott különböző mezőgazdasági termékek, például kukorica, búza, árpa, rozs, zab, napraforgó mag, repce mag, szójabab értékesítésekor
  • az ÁFA törvény 6/B. számú mellékletében meghatározott különböző vasipari termékek értékesítésekor

Idén január elsejétől kibővült a fordított adózással érintett ügyetek köre, ettől az időponttól kezdődően minden hatósági engedély-köteles és hatósági bejelentés köteles építési-szerelési munka a fordított adózás hatálya alá tartozik, amennyiben az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, bontására vagy rendeltetésének megváltoztatására irányul, nem csak az az építési hatóság engedélyéhez kötött építési-szerelési munka. Ez a szabály elsőként a 2023. január 1-jére vagy azt követő teljesítési időpontra vonatkozó ügyletek során alkalmazandó. Arról hogy az építési-szerelési szolgáltatás megfelel-e a törvényben foglalt feltételeknek a szolgáltatás igénybevevője előzetesen, írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.

A szén-dioxid kvóták értékesítése, az ÁFA törvény 6/A. számú mellékletében meghatározott különböző mezőgazdasági termékek, valamint az ÁFA törvény 6/B. számú mellékletében meghatározott különböző vas- és acéltermékek forgalmazása során a fordított adózás alkalmazhatóságát a 2006/112/EK tanácsi irányelv eredetileg 2022. július 1-ig tette lehetővé a tagállamok számára, azonban ezt a 2022/890/EK tanácsi irányelv 2026. december 31-ig meghosszabbította. Így ezekre a termékekre továbbra is a fordított adózást kell alkalmazni, a Tanács érvelése szerint ugyanis ennek megszüntetése a csalás elleni küzdelem hatékony eszközétől fosztotta volna meg a tagállamokat.

A fordított adózású ügyletről kiállított számlán kötelező feltüntetni a „fordított adózás” kifejezést az ÁFA törvény 169. § n) pontja alapján. A fordított adózású ügyletről kiállított számlán áthárított adó nem szerepelhet. A teljesítés időpontja három időpont lehet, vagy az ügyletről kiállított számla kézhezvételének napja, vagy az ellenérték megtérítésének napja, vagy a tényleges teljesítés követő hónap 15. napja. E három időpont közül a legkorábbit kell alkalmazni.

A fordított adózással érintett termékértékesítésekről az adóalany tételesen nyilatkozik az adó megállapítási időszakról készített általános forgalmi adóbevallásában. A 07-es lapon a 6/A. és 6/B. számú mellékletben meghatározott termékek értékesítéséről, a 08-as lapon a 6/A. és 6/B. számú mellékletben meghatározott termékek beszerzéséről kell vámtarifaszám szerinti bontásban nyilatkozni a beszerzett vagy értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről és adóalapjáról.

Fordított adózással nem csak belföldi ügyletek kapcsán találkozhatunk. Közösségen belüli termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás esetében, amennyiben mindkét fél adóalany és élő közösségi adószámmal rendelkezik, továbbá a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője vagy a termék beszerzője gazdasági céllal letelepedett, szintén a vevő köteles az adó fizetésére, azaz a fordított adózás rendszere érvényesül.

    Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

    Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.