Változnak a jövedelem letiltás szabályai

  1. január 1. napjától nem csak a Munka Törvénykönyvét érintették jelentős változások, hanem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt is. A Munka Törvénykönyvét érintő változásokat a 2023. február 14-én, és 2023. február 21-én megjelent bejegyzéseimben foglaltam össze, ezúttal pedig a munkabérre történő végrehajtás legfontosabb szabályait, és a 2023. január 1. napjától érvényes változásokat gyűjtöttem össze.

Mi a munkáltató kötelessége a letiltással kapcsolatosan?

A bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezése szerint a munkáltató köteles a munkabérből a letiltásban szereplő összeget levonni, és kifizetni a végrehajtást kérőnek. Emellett a munkáltató köteles a letiltás kézhezvételét követő munkanapon értesíteni az adóst a letiltásról, valamint intézkedni arról, hogy a letiltott összeg a munkabérből levonásra kerüljön. Ha a letiltás nem foganatosítható, akkor erről köteles tájékoztatást küldeni a végrehajtást kérőnek.

Amennyiben a végrehajtás során a végrehajtás körülményeiben változás áll be, 15 napon belül értesíteni kell a végrehajtást kérőt a változásról. Hogyha a végrehajtás iránti kérelem elektronikus formában érkezik, akkor a letiltás foganatosítását vagy annak akadályát, és a szükséges egyéb tájékoztatást is ilyen formában köteles a munkáltató megtenni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre a célra rendszeresítette a VHJOV elnevezésű nyomtatványt.

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, a munkáltató köteles olyan igazolást kiállítani, amelyben feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Ezt az igazolást a munkavállaló az új munkáltató részére köteles átadni, az új munkáltató pedig köteles a végrehajtást folytatni. Ha a munkavállalónak nincs tartozása a munkaviszony megszűnésekor a tartozásigazolást ennek tényéről is köteles a munkáltató kiállítani.

Ha a munkáltató ezen kötelezettségeit megszegi, a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

Milyen jövedelem számít bele a letiltás alapjába?

A végrehajtással érintett összeget az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres vagy időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából kell levonni. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő adóelőlegnek, társadalombiztosítási járuléknak, egyéb járuléknak a levonása után fennmarad, vagyis a nettó munkabért.

Milyen mértékű a letiltás?

A munkabérből bírósági végrehajtásról szóló törvény 65. § alapján néhány kivételes esetet leszámítva legfeljebb 33%-ot lehet levonni. Az alábbi kivételek érvényesülése esetén a levonás legfeljebb a nettó munkabér 50%-ig terjedhet;

    • 9tartásdíj követelés esetén
    • 9az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés esetén
    • 9a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás esetén
    • 9az adós jövedelmére egy időben érvényesített több letiltás esetén

    A levonásmentes és a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható munkabér

    A 2023. január 1. napjától érvényes törvényi változás a levonásmentes munkabérrészt és a korlátozás nélkül végrehajtható munkabér mértékét érintik. Levonásmentes részként 2022 végéig az öregségi nyugdíj minimum összegét, azaz 28.500 forintot kellett figyelembe venni, idéntől ez az összeg 60.000 forintra nő. Ez az összeghatár azonban nem vonatkozik a gyermektartásdíjra és a szüléssel járó költség beszedésére, ezen követelések a levonásmentes részre is érvényesíthetők.

    A korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható összeg, amely 2022 végéig az öregségi nyugdíjminimum ötszöröse, azaz 142.500 forint volt, idéntől 200.000 forintra nőtt. A bírósági végrehajtásról szóló törvény ezen rendelkezése feltételes módban került rögzítésre. A 200.000 forint feletti járandóság végrehajtásáról a végrehajtó rendelkezik, melyről a felhívásban tájékoztatja a munkáltatót.

    Mi a levonás sorrendje több követelés esetén?

    A Vht. 165. §-a szerint, a kielégítési sorrend a következő:

    • 1. gyermektartásdíj,
    • 2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
    • 3. munkavállalói munkabér követelés és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
    • 4. polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,
    • 5. a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg,
    • 6. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
    • 7. egyéb követelés
    • 8. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság

    Amennyiben két vagy több azonos kategóriába sorolható végrehajtási felhívást vesz kézhez a munkáltató a végrehajtás időbelisége a döntő, azaz a korábban érkezett letiltást érvényesíti először. Azonban minden újabb felhívás átvételekor meg kell vizsgálni annak jogcímét, és ha az a törvényben előbbre sorolt – például egy adótartozást követően érkezik egy tartásdíj követelés – meg kell változtatni a levonások sorrendjét, a végrehajtást kérők értesítése mellett.

    Milyen járandóságok nem vonhatók végrehajtás alá?

    A bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezése szerint mentes a letiltás alól;

    • a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása
    • a kárpótlási célú életjáradék
    • a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás
    • az időskorúak járadéka,
    • a munkanélküliek jövedelempótló támogatása,
    • a gyermekek otthongondozási díja,
    • az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
    • az anyasági támogatás,
    • a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
    • az egészségkárosodásra tekintettel járó kereset kiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,
    • az átmeneti kereset- és jövedelem kiegészítés,
    • a törvényen alapuló tartásdíj,
    • a nevelőszülő részére kifizetett nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
    • az ösztöndíj,
    • a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
    • a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg, és
    • a fogyatékossági támogatás.

    Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

    Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.