Jövedelmek csoportosítása
- Körmendi Tímea
- 2023.06.13.
- Személyi jövedelemadó (SZJA)
- Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.
A bevétel, a költség és a jövedelem fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény IV. fejezete rögzíti. Eszerint bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe.
Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek a törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel meghatározott hányada.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapelvei szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege. A személyi jövedelemadó mértéke 15%, a vállalkozói SZJA mértéke 9%. Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó.
A magánszemély az adóját főszabály szerint önadózással állapítja meg, a megállapított adóról bevallási kötelezettségét az adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti. Ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes bevételt szerzett, nem kell bevallást tennie.
A személyi jövedelemadó Magyarország központi költségvetésének második legnagyobb bevételi forrása, a 2023-as költségvetésről szóló törvény szerint a 2023-as előirányzat 4.060,5 milliárd forint, amely összeg a működési bevételek 21%-át teszi ki.
A jövedelmeket két fő csoportra bonthatjuk, adómentes és adóköteles jövedelmekre. Az adóköteles jövedelmek között különböztetjük meg az összevontan adózó, és az elkülönülten adózó jövedelmeket.
Összevontan adózó jövedelmek
Az összevontan adózó jövedelmek a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem és az egyéb jövedelem összessége.
Nem önálló tevékenységnek minősül:
- a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
- a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
- a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
- az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony keretében végzett tevékenység,
- nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
- az országgyűlési képviselői tevékenység,
- a nemzetiségi szószólói tevékenység, valamint
- az állami projektértékelői jogviszony.
Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül például a munkabér, a közfoglalkoztatási bér, a tiszteletdíj, az illetmény, a jutalom, a költségtérítés, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag személyes közreműködése ellenében kapott juttatás.
Önálló tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen;
- az egyéni vállalkozó tevékenysége,
- a mezőgazdasági őstermelő tevékenysége,
- a bérbeadó tevékenysége,
- a választott könyvvizsgáló tevékenysége,
- a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenység,
- az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.
Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség (tételes költség elszámolás), vagy az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).
Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen:
- a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege
- az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás
- az előző pontban nem említett önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás, amennyiben az nem adómentes szolgáltatás
- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt összeg, kivéve a magánszemély saját befizetését, a munkáltatói hozzájárulást, a befektetések hozamát, és az értékelési különbözetet.
- a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték
- a vásárolt követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási ellenértékét meghaladó része
- az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó jövedelem
- a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog, az említett jogosultság megszerzésére fordított igazolt kiadást meghaladó része
- az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint ezen jogi személy jogutód nélküli megszűnése, vagy tőkeleszállítása következtében realizált jövedelem
- a kedvezményes értékpapír vagy más vagyoni érték juttatásából származó jövedelem
Az egyes személyi jövedelemadó alapkedvezmények a magánszemélyek összevontan adózó jövedelmei után vehetők igénybe, az adóalap és ezzel az adófizetési kötelezettség csökkentésére. Ezen adókedvezmények az érvényesítés sorrendjében a;
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- Fiatalok SZJA kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
- Személyi kedvezmény
- Első házasok kedvezménye
- Családi adó- és járulékkedvezmény
Szintén az összevontan adózó jövedelem után fizetett jövedelemadó terhére rendelkezhet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja a törvényben meghatározott összegek biztosítópénztárakba történő átutalásáról is.
Elkülönülten adózó jövedelmek
Elkülönülten adózó minden olyan jövedelem, amely nem képezi az összevont adóalap részét. Neve onnan ered, hogy ezen jövedelmek esetében külön-külön kell megállapítani az adóalapot és az adó összegét.
Az elkülönülten adózó jövedelmek közé soroljuk;
- Az egyéni vállalkozó által megállapított vállalkozói adóalapját, vállalkozói osztalékalapját
- Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő átalányban megállapított jövedelmét
- A tételes átalányadózást választó fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységből származó jövedelmét
- Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet
- Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet
- A tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelmet
- A tőkejövedelmeket
- A béren kívüli juttatást
- Az egyes meghatározott juttatást
- A kamatkedvezményből származó jövedelmet és
- A különböző vegyes jövedelmeket
Tőkejövedelemnek minősül a személyi jövedelemadó törvény XII. fejezete alapján a(z);
- Kamatjövedelem
- Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
- Csereügyletből származó jövedelem
- Osztalékból származó jövedelem
- Árfolyamnyereségből származó jövedelem
- Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem
- Tartós befektetésből származó jövedelem
- Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
- A vállalkozásból annak jogutód nélküli megszűnése következtében kivont jövedelem
Vegyes jövedelem a személyi jövedelemadó törvény XIV. fejezete alapján a(z);
- Termőföld bérbeadásából származó jövedelem
- Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem
- Társasház, a társasüdülő jövedelme
- Nyereményből származó jövedelem
- Privatizációs lízingből származó jövedelem
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.