Mit kell tudni az új Panasztörvényről?
- Körmendi Tímea
- 2023.08.01.
- Eljárási szabályok
- május 25-én a Magyar Közlöny 78. számában került kihirdetésre a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény, amely a 2019-ben elfogadott Európai Uniós Whistleblowing-direktívának azaz a 2019/1937/EU-irányelvnek a magyar jogrendszerbe történő átültetése. A direktíva célja a közérdeket érintő veszélyekkel kapcsolatos bejelentések szabályozása, és a bejelentést tevő személyek védelme. Ezért a kötelezetteknek biztosítaniuk kell, hogy a dolgozóik és partnereik könnyen és biztonságosan tudjanak bejelentéseket tenni a gyanús vagy jogellenes tevékenységekről, akár írásban, szóban vagy személyesen.
Az irányelv ehhez az alábbi minimum követelményeket rendeli el;
- fbiztonságos bejelentő csatorna kialakítása
- fbejelentés kézhezvételének visszaigazolása 7 napon belül
- fpártatlan személy kijelölése a nyomon követésre
- fbejelentés kivizsgálása 3 hónapon belül
- fesetleges megtorlással szembeni védelem
- fvilágos és könnyen hozzáférhető információ nyújtása
Kik kötelezettek belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére és mikortól?
A bejelentő védelmi- vagy más néven panasztörvény rendelkezéseinek megfelelően belső visszaélés-bejelentési rendszert kötelesek létrehozni az alábbi személyek;
- állami és helyi önkormányzati szervek
- egyéb foglalkoztatók
- az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat
- a foglalkoztatottak létszámától függetlenül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók (pl. könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, egyéni ügyvédek, ügyvédi irodák, pénzügyi szolgáltatók)
- a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztató
- a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletek és irányelvek hatálya alá tartozó foglalkoztató
- a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője.
Az állami és helyi önkormányzati szervek számára a rendszer létrehozására nyitva álló határidő 2025. január 1. napja, a legalább 50 de legfeljebb 249 főt foglalkoztatóknak 2023. december 17. napja, minden más kötelezett számára 2023. július 24. napja.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerrel szembeni követelmények
A belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti. Azon foglalkoztatók esetében ahol ez nem kivitelezhető – például egyéni vállalkozók, kis létszámú irodák esetén – a foglalkoztatók a rendszert közösen is létrehozhatják, vagy külső szervezetet – például bejelentő-védelmi ügyvédet vagy más külső szolgáltatót is megbízhatnak a rendszer működtetésével.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer online és offline formában egyaránt létrehozható, de biztosítani kell, hogy ahhoz minden érintett hozzáférjen és megfelelően kell dokumentálni a beérkezett bejelentések időpontját a kivizsgálási határidők betarthatósága érdekében.
Mit lehet bejelenteni?
A panasztörvény 20. § (1) bekezdése szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni, azaz bármit a közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaélésektől, a fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi szabálysértéseken át a kötelezett belső szabályzatában rögzített jogellenesnek minősített magatartásokig.
Ki tehet bejelentést?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerbe Panasztörvény 20. § (2)-(3) bekezdése alapján bejelentést tehet;
- a kötelezett által foglalkoztatott személy
- az a foglalkoztatott, akinek a kötelezettnél fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt
- a kötelezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött
- az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a kötelezettel szerződéses kapcsolatban áll
- aki a kötelezettel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy
- a kötelezett tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a kötelezett ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy
- a kötelezettnél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes
- a kötelezettel jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött
- az a személy, akinek jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a kötelezettel megszűnt.
Bejelentés kivizsgálása
A panaszt a kötelezetthez történő beérkezésétől számított harminc napon belül ki kell vizsgálni. Ha a vizsgálat előre láthatólag hosszabb ideig tart erről a panaszost az elintézés várható időpontjának és a meghosszabbítás indokainak megjelölésével tájékoztatni kell. A panasz elintézésének határideje ebben az esetben sem haladhatja meg a hat hónapot.
A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentés helytállóságát, ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, a feljelentést meg kell tenni, a bejelentőt írásban vagy szóban tájékoztatni kell a bejelentés kivizsgálásáról, annak mellőzéséről és indokáról, a kivizsgálás eredményéről és a hozott intézkedésekről.
A bejelentés mellőzhető ha;
- azonosíthatatlan a bejelentő
- nem bejelentésre jogosult személy tett bejelentést
- ha a panaszos a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát
- ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbival azonos tartalmú a bejelentés
Ha a panasz alaposnak bizonyul gondoskodni kell;
- sa jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról
- sa feltárt hibák okainak megszüntetéséről
- saz okozott sérelem orvoslásáról és
- sindokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
A bejelentő védelme
A bejelentők védelme érdekében számos intézkedés került be a törvénybe azért, hogy az esetleges megtorlástól való félelem ne tántorítsa el a bejelentőket. A törvény 41. §-a rögzíti, hogy minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
A megtorlás tilalma mellett a rendszer kialakítása és a bejelentések kezelése során biztosítani kell, hogy a személyazonosságát vállaló bejelentő személyes adatait a bejelentést kivizsgáló személyen kívül más ne ismerhesse meg. A személyes adatokat az eljárás során a foglalkoztató egyetlen más szervezeti egysége vagy munkatársával sem ismerheti meg. A bejelentés egyébként anonim módon is megtehető ekkor azonban a törvény alapján a kivizsgálása mellőzhető, ezért ezt érdemes elkerülni.
A panasztörvényben foglalt kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, az adatvédelmi szabályok betartását pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogosult ellenőrizni a kötelezetteknél.
Forrás: Adózóna.hu, 2023. évi XXV. törvény
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.