A bejelentés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezményei
- Körmendi Tímea
- 2023.10.10.
- Munkajogi szabályok
- Ez a bejegyzés több mint egy éve jelent meg, előfordulhat, hogy egyes állítások a törvényi változások okán már nem érvényesek.
A bejelentés nélküli foglalkoztatás csökkenő tendenciát mutat Magyarországon, ennek több oka is van, köztük a csökkenő foglalkoztatói közterhek, valamint a szigorúbb ellenőrzések és a súlyosabb jogkövetkezmények.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium 2023. augusztus 14-én közzétett közleménye szerint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által idén nyáron végzett ellenőrzései során kisebb arányú volt a feltárt jogsértés, mint a tavalyi évben. A kockázatok értékelésén alapuló célpontkiválasztással lefolytatott vizsgálatok során az ellenőrzésbe vont 2 818 munkavállaló 25,8 százalékát (727 munkavállaló) érintette a be nem jelentett foglalkoztatás, míg tavaly ez az érték 30,4 százalék volt.
Ha egy vállalkozás be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, komoly következményekkel kell számolnia, ebben a bejegyzésben ezeket tekintem át.
Közzététel a NAV Alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók listáján
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 225. § szabályai szerint, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megállapítja a be nem jelentett foglalkoztatás tényét, az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani. Az erről szóló határozat véglegessé válásakor a központi adóhatóság a honlapján közzéteszi ezen adózó nevét, székhelyét, adószámát – adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató esetén a nevét, lakcímét és adóazonosító jelét. Emellett közzétételre kerül a jogsértést megállapító határozat kelte, véglegessé válásának napja, közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának napja is az Art. 265. §-a alapján az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók listáján. A közzététel ideje 2 év.
A közzététel amellett hogy az adatok nyilvánosságra hozatala által erkölcsi hátránnyal jár, komoly anyagi következményeket is magában hordoz. A mulasztó foglalkoztató a közzététel alól nem mentesül, ha a kiszabott mulasztási bírságot a szankcionált adózó határidőben megfizeti, illetve a törlés iránt méltányossági kérelmet sem terjeszthet elő.
Költségvetési támogatásokból történő kizárás
A közzétételi listán szereplő vállalkozások nem indulhatnak olyan költségvetési támogatási pályázaton, ahol a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak meg kell felelni. Ez akár több millió forintos támogatások elvesztését is jelentheti.
Minősítési státusz változás
A megbízható valamint az általános státuszú adózók adózói minősítése automatikusan kockázatos adózói minősítési státuszra vált, és végig abban is marad a közzététel két éves ideje alatt. Az adózók minősítési rendszerének lényege és célja, hogy az adóbevallási és befizetési kötelezettségeiket önként és határidőben teljesítő adózók bizonyos törvényben rögzített adóeljárási előnyökhöz juthassanak, a nem jogkövető adózók pedig szigorúbb adóhatósági figyelem alá essenek.
A kockázatos adózói minősítéssel járó hátrányok;
- kockázatos adózóknál az általános ellenőrzési határidő 60 nappal meghosszabbodik
- a NAV által az adóellenőrzéskor feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része
- ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának időpontjában kockázatos adózónak minősült az adóbírság és mulasztási bírság kiszabása nem mellőzhető
- a kiszabható adó- és mulasztási bírság legkisebb mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának a 30%-a, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén az irányadó bírság 130%-a
- a kiszabható mulasztási- és jövedéki bírság felső határa az egyébként kiszabható mulasztási-, illetve jövedéki bírság felső határának az 150%-a
- a jövedéki szempontú tevékenységek folytatása esetén a jogszabályban meghatározott jövedéki biztosíték összege nem csökkenthető, illetve biztosíték-kedvezmény nem alkalmazható, valamint nem engedélyezhető jövedéki szempontú kezességvállalás
- elveszik az egyszerűsített adóraktári engedélykérelem alóli mentesség
- a kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap, mely időtartam nem csökkenthető
KATA és KIVA adózás megszűnése
Az új KATA-ról szóló 2022. évi XIII. törvény rendelkezései alapján a KATA alanyiság megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amely hónapban véglegessé válik a NAV az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozata. Az adóhatóság akkor határoz az adóalanyiság megszűnéséről, ha az adózót a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért jogerősen mulasztási bírsággal sújtják.
A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (5) bekezdése alapján a KIVA alanyiság megszűnik a központi adóhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napján, ha a határozatban be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért jogerősen mulasztási bírság került kiszabásra.
A KATA és a KIVA kedvezményes adózási mód elvesztése jelentős adóhátrányt jelent a foglalkoztató számára. A KATA alanyiság a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban, a KIVA alanyiság a megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választható.
Üzletbezárás
Az adózás rendjéről szóló törvény 245. §-a alapján az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett jogosult tizenkettő nyitvatartási napra lezárni az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget, ha az adózó be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. Ha a mulasztást második alkalommal tárja fel az adóhatóság, akkor e szankció alkalmazását nem is mellőzheti. A mulasztás ismételt előfordulása esetén elrendelt lezárás időtartalma 30 nyitvatartási nap, minden további esetben 60 nyitvatartási nap.
Jogkövetkezmények a munkavállalók számára
Azon túl, hogy a vállalkozások számára komoly jogi és pénzügyi következményekkel jár a be nem jelentett foglalkoztatás, a munkavállalókra is hatással van.
Ha egy munkavállalót bejelentés nélkül foglalkoztatnak, és ezt a tényt a hatóság nem tárja fel, akkor az illető munkavállaló elesik a társadalombiztosítási rendszer által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásoktól, hiszen nem kerül a járandóságból a társadalombiztosítási járulék levonásra és befizetésre a központi költségvetésbe. Ez súlyosan érinti az egészségügyi ellátásra valamint a nyugdíjra való jogosultságot is.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény is tartalmaz hátrányos jogkövetkezményt a be nem jelentett foglalkoztatás kapcsán. Megszűnik ugyanis a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás akkor, ha a foglalkoztatás az erre irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat nélkül történik meg.
A munkavállalók nincsenek kizárólag a munkáltató nyilatkozatára utalva a kötelező bejelentés tekintetében, ugyanis a NAV eBev, illetve Ügyfélportál rendszerében ügyfélkapus bejelentést követően lekérdezhetik a hatósághoz bejelentett jogviszonyaikat.
A be nem jelentett foglalkoztatás súlyos következményekkel jár mind a foglalkoztatók, mind a foglalkoztatottak számára. Ezek a következmények nem csak pénzügyi veszteségeket jelentenek, hanem hosszú távú társadalmi problémákat is okozhatnak. A bejegyzésben említett hátrányos jogkövetkezményeket a felek kizárólag a szabályos foglalkoztatással tudják megelőzni.
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.