A kamatkedvezményből származó jövedelem
- Körmendi Tímea
- 2023.10.24.
- Személyi jövedelemadó (SZJA)
A kamatkedvezményből származó jövedelem a legtöbbeknek ismeretlen fogalom, pedig sok esetben előfordulhat, hogy ha a munkavállalónak kölcsönre van szüksége, akkor nem a pénzügyi szektor valamely szereplőjéhez, hanem a munkáltatójához fordul pénzkölcsönért, ebben az esetben pedig ilyen jövedelmet realizálhat. Ez a bejegyzés részletesen bemutatja, hogy mi is az a kamatkedvezményből származó jövedelem, hogyan kerül kiszámításra, és mik azok az esetek, amikor mentesülni lehet az adófizetési kötelezettség alól.
A kamatkedvezményből származó jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény egyes juttatások adózásának szabályait tartalmazó XIII. fejezete szabályozza.
Kinek és mikor keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Kamatkedvezményből származó jövedelme a magánszemélynek akkor keletkezik, ha a kifizetőtől kapott pénzkölcsöne után nem, vagy csak kedvezményes mértékben fizet kamatot.
A kölcsönszerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény LIII. fejezete rögzíti. Eszerint kölcsönszerződés esetén a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. A kölcsönszerződés egy speciális esete a szívességi kölcsön, mely esetben az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére. A kifizető a kölcsönt nyújthatja a saját alkalmazottjának, ügyvezetőjének vagy akár egy külső magánszemélynek is, a vállalathoz fűződő kapcsolat nem befolyásolja a kölcsönszerződés létrejöttét.
A kifizető fogalma az adózás rendjéről szóló törvényben van definiálva. Eszerint kifizető a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet és egyéni vállalkozó, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat.
A kamatkedvezményből származó jövedelem mértéke az elfogadott mértékű kamat és a magánszemély által fizetett kamat pozitív különbözete. Az elfogadott mértékű kamat a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt összege, vagy a szokásos piaci kamat. A szokásos piaci kamatot akkor lehet figyelembe venni, ha a kifizető bizonyítani tudja, hogy az érvényes szokásos piaci kamat alacsonyabb, mint a jegybanki alapkamat + 5%.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. A jegybank legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács negyedévente tekinti át teljes körűen az infláció várható alakulását, és határozza meg az inflációs célkitűzéssel összhangban álló monetáris kondíciókat, köztük a jegybanki alapkamatot. A jelenlegi elhúzódóan magas infláció letörése céljából az MNB 2022. január 1. és december 31. között 2,9%-ról 13%-ra emelte a jegybanki alapkamatot, amelyet azóta éppen a mai napon csökkentett először 12,75%-ra. Alapkamat csökkentésre 2020. július 22-e óta nem volt példa. A jegybanki alapkamat mértéke a kamatkedvezményből származó jövedelemre is hatást gyakorol.
A jegybanki alapkamat változása 2022-ben
Eszerint jelenleg akkor nem keletkezik a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme, ha a kifizető legalább 17,25%-os mértékű kamatot számít fel az általa folyósított kölcsön után, vagy amennyiben bizonyítja, hogy az általa felszámított kamat nem kevesebb a szokásos piaci kamatnál.
Hogyan kell adózni a kamatkedvezményből származó jövedelem után?
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adóalap után a kifizető 15% mértékű személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót fizet. A kisvállalati adóalany kifizető szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett. A kisvállalati adóról szóló törvény 20. §-a a béren kívüli juttatást és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatást jelöli meg KIVA alapként, a kamatkedvezményből származó jövedelmet nem. Így tehát a nem KIVA alany kifizető a jövedelem után 32,76%, a KIVA alany kifizető pedig 17,7% adót fizet. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára állapítja meg és a decemberi járulékbevallásban vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig.
Melyek a mentesség esetei?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 72. § (4) bekezdése rögzíti, hogy mely esetekben nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani. Ezek a;
- vevőkövetelések, vagy a velük összefüggésben fizetett kártérítés, kötbér
- kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben 30 napot meg nem haladó időtartamra adott előleg, elszámolásra kiadott összeg
- az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká válik
- üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön
- a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegek, amennyiben azok együttesen a 10 millió forintot nem haladják meg, és amelyeket a munkáltató a munkavállalójának hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy akadálymentesítéséhez nyújtja
- a legfeljebb hat hónapra adott munkabér előleg, feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a minimálbér ötszörösét, azaz idén 1.160.000 Ft-ot
- a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik
- a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés után szintén nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
Példa: Egy Kft. alkalmazottja számára 1.200.000 Ft összegű kölcsönt folyósít 2022. szeptember 1. napján, amelyet a munkavállaló 2023. június 30. napján egy összegben fizet vissza. A munkáltató a társasági adó alanya, és kamatot egyáltalán nem számít fel a pénzkölcsön után.
2022. év végén fizetendő SZJA és szociális hozzájárulási adó
Jegybanki alapkamat 2022.09.01 – 2022.09.27 között 11,75% (27 nap), 2022.09.28 – 2022.12.31 között 13% (95 nap)
Kamatkedvezmény = 1.200.000 / 365 x 27 x 0,1675 + 1.200.000 / 365 x 95 x 0,18 = 71.088 Ft
Személyi jövedelemadó = 71.088 x 1,18 x 15% = 12.583 Ft
Szociális hozzájárulási adó = 71.088 x 1,18 x 13% = 10.905 Ft
2023. év végén fizetendő SZJA és szociális hozzájárulási adó
Jegybanki alapkamat 2023.01.01 – 2023.06.30 között 13% (181 nap)
Kamatkedvezmény = 1.200.000 / 365 x 181 x 0,18 = 107.112 Ft
Személyi jövedelemadó = 107.112 x 1,18 x 15% = 18.959 Ft
Szociális hozzájárulási adó = 107.112 x 1,18 x 13% = 16.431 Ft
Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!
Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.