Ajándékok az SZJA rendszerében

Az év vége közeledtével a gazdasági társaságok gyakran fejezik ki köszönetüket, vagy honorálják munkavállalóik és partnereik lojalitását különböző ajándékok juttatásával. Ez bizonyos esetekben közteher fizetési kötelezettséggel jár, amelyet különösen abban az esetben fontos előzetesen megvizsgálni, ha az érintett társaság számára csak egy meghatározott összeg áll rendelkezésre, erre a célra. Ebben a bejegyzésben az ajándékozáshoz kapcsolódó adózási kötelezettségek kerülnek röviden bemutatásra.

Üzleti ajándék

Az üzleti ajándék fogalmát a személyi jövedelemadó törvény III. fejezete tartalmazza. Eszerint üzleti ajándék alkalomtól és értékhatártól függetlenül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, mely lehet ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány is. Az ajándék kizárólag abban az esetben minősül üzleti ajándéknak, ha a megajándékozott a juttató már meglévő vagy jövőbeli üzleti partnere. Üzleti ajándék nem adható a juttató saját foglalkoztatottjának és más magánszemélynek sem.

Az üzleti ajándék az SZJA törvény 70. § szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely után a juttatónak keletkezik adófizetési kötelezettsége. Az adó alapja a juttatás értékének, ingyenesen juttatott termék vagy szolgáltatás esetén a szokásos piaci értékének, kedvezményesen juttatott termék illetve szolgáltatás esetén a magánszemély által meg nem fizetett összegnek az 1,18-szorosa. Az egyes meghatározott juttatás adóalapja után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót köteles fizetni a juttató, ha a társasági adó alanya, ez 33,04%-os terhet jelent. Ha a juttató a kisvállalati adó alanya, akkor nem szociális hozzájárulási adót, hanem 10%-os mértékű kisvállalati adót köteles fizetni a kifizetői SZJA mellett, ebben az esetben a teljes adóteher 29,5%-os. Az adó bevallásának és befizetésének határideje a juttatás hónapját követő hónap 12. napja.

Tekintettel arra, hogy az üzleti ajándék ingyenesen kerül átadásra az üzleti partner részére, a beszerzésekor felszámított ÁFA nem helyezhető levonásba, az a juttatás értékének része lesz, és mint ilyen a béren kívüli juttatás után fizetendő adó alapja is egyben. Ha a vállalkozás az ajándékot eredetileg az adóköteles tevékenységéhez szerezte be, és később adja át üzleti ajándékként, akkor az átadáskori piaci érték után ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik, ugyanis az ügylet ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül az ÁFA törvény 11. §-a alapján. Ez alól kivételt képez az áruminta és az úgynevezett kis értékű termék ingyenes átengedése. Kis értékű a termék, ha értéke nem haladja meg az 5.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az SZJA törvény rögzíti, hogy mely esetben nem tekinthető üzleti ajándéknak a juttatás. Nem minősül üzleti ajándéknak a juttatás amennyiben az;

Csekély értékű ajándék

Az üzleti ajándék estében a megajándékozottak köre jelentősen le van szűkítve, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató ne adhatna ajándékot saját munkavállalóinak, vagy más magánszemélyeknek. Ennek egyik formája a csekély értékű ajándék. Csekély értékű ajándékot a kifizető évente egy alkalommal adhat maximum a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékben.

A 2023-as év különleges abból a szempontból, hogy idén két különböző összegű minimálbér került az év különböző időszakaira meghatározásra. 2023. január 1. és 2023. november 30. napja között ez az összeg havi 232.000 Ft volt, 2023. december 1. napjától az év végéig pedig 266.800 Ft-ra emelkedett az 508/2023. (XI. 20.) számú kormányrendelet alapján. Legutóbb 2021-ben volt ilyen helyzet, amikor a minimálbér csak február 1. napjától kezdődően emelkedett havi 161.000 Ft-ról havi 167.400 Ft-ra. A személyi jövedelemadó törvény rendezi ezt az helyzetet azzal, hogy minimálbérnek az év első napján érvényes minimálbért tekinti, így 2023-ban a csekély értékű ajándék értének maximuma akkor is csak 23.200 Ft lehet, ha azt az év utolsó hónapjában juttatják.

A személyi jövedelemadó törvény előírja, hogy a csekély értékű ajándékokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyből kiderül, hogy kik részesültek ilyen juttatásban, illetve bizonyítható hogy egy magánszemély csak egy alkalommal részesült ilyen juttatásban. A csekély értékű ajándék amennyiben ezen feltételeknek megfelel, egyes meghatározott juttatásnak minősül, azaz ebben az esetben is a juttatás értékének 1,18-szorosa lesz az adó alapja, amely után 15% személyi jövedelemadó mellett 13% szociális hozzájárulási adót, vagy 10% kisvállalati adót köteles fizetni az ajándékot juttató kifizető.

Ha az ajándékot egy esemény vagy rendezvény keretében adják át – például egy karácsonyi vacsorán – akkor az ajándék a minimálbér 25%-os mértékéig, azaz 2023-ban 58.000 forintig minősül egyes meghatározott juttatásnak.  Amennyiben az ajándék értéke az előbbieket meghaladja akkor a teljes összeg a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Ebben az esetben a juttatás értékét nettó juttatásnak kell tekinteni, amit először fel kell bruttósítani, majd az alapján kell megállapítani az adókat és járulékokat. Bérként adózó juttatás esetén a 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék mellett a munkáltató 13% szociális hozzájárulási adó vagy 10% kisvállalati adó fizetésére lesz kötelezett. Társasági adóalany munkáltatónál ez 69,92%-os, kisvállalati adóalany munkáltatónál pedig 65,41%-os adóterhelést jelent.

Az adómentes ajándékozás lehetősége

A személyi jövedelemadó törvény rögzíti, hogy az üzleti ajándékok juttatása alapján keletkező jövedelem megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az adómentes juttatásokat. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá a könyvtári beiratkozási díja évente a minimálbért meg nem haladó értékben. 2023-ban ez 232.000 Ft-ot jelent magánszemélyenként. Az adómentesség feltétele, hogy a belépőjegy vagy bérlet nem lehet visszaváltható és nem lehet az említett juttatásokra vonatkozó utalvány sem.

Az év végi jutalom adózása

Az év végi pénzjutalom munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a munkabérrel egyezően adózik. A juttató munkáltató a bruttó összeg után 13% szociális hozzájárulási adót vagy 10% kisvállalati adót köteles fizetni, a megjutalmazott magánszemélytől pedig 15% személyi jövedelemadót és 18,5% társadalombiztosítási járulékot köteles levonni a kifizető. A jutalom az összevonás alá eső jövedelmeken belül nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely azt jelenti, hogy az egyes személyi jövedelemadó kedvezmények – például a családi adó- és járulékkedvezmény vagy a 25 év alattiak adókedvezménye érvényesíthetők belőle

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.