Szünetelő egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetése 2024-től

2023. július 14-én jelent meg a Magyar Közlöny 2023. évi 105. számában az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény, amely a szünetelő egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési szabályait érintő módosításokat is tartalmazott.

A szünetelésre vonatkozó határidők és a bejelentés módja nem változott az idei évben. A bejelentést továbbra is a Webes Ügysegéden keresztül lehet megtenni, legkésőbb a szünetelést megelőző napon. A szünetelés kezdő napjának bejelentését ennél korábbi időpontban is meg lehet tenni, a beadott kérelmet később visszavonni azonban már nem lehet. A szünetelés minimális időtartama 30 nap, maximális időtartama változatlanul 3 év. A szünetelés végét kizárólag a szünetelés utolsó napján lehet bejelenteni a NAV részére.

Megszűnik a járulékminimum arányosítása szünetelés esetén

Változott azonban a járulékminimum arányosítására vonatkozó szabályozás. A tavalyi év végéig, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó a hónap egy részében szünetelt, és a járulékfizetési kötelezettségét a járulékminimum szabályainak figyelembe vételével állapította meg, a járulékalapot lehetősége volt a működés napjaira arányosítani. Ez a lehetőség idéntől megszűnik, ha az egyéni vállalkozó az adott hónap akár csak egy napján is működő, akkor a teljes hónapra jutó járulékfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. Ez egyaránt vonatkozik az átalányadózó és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózókra is.

Ez a szabály a KATA szabályozására hasonlít, ott is a teljes összegű tételes adót meg kell fizetni a vállalkozónak, ha akár csak egy napon is tevékenykedik. A két adónem szabályai azonban eltérnek abban, hogy az egyéni vállalkozók minimumjáruléka esetén a hó közben történő alakulás illetve megszűnés esetén továbbra is megmarad az arányosítás lehetősége. Ugyanez igaz akkor, ha a vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban (CSED), örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban (GYED) részesül, vagy önkéntes katonai szolgálatot teljesít, esetleg fogvatartott. A KATA adózásban ezen események csak akkor mentesítenek a tételes adófizetés alól, ha a teljes naptári hónapban fennállnak.

Emiatt az idei évtől kezdődően figyelemmel kell lenni az egyéni vállalkozóknak a szünetelés kezdetének és végének meghatározására. Átmeneti szabályként került rögzítésre, hogy az új szabályokat csak a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályok szerint kell eljárni.

Járulékalapot képező jövedelem

A személyi jövedelemadót érintő változás a szünetelés kezdő napja előtt keletkezett, de a szünetelés időszaka alatt befolyt bevétel elszámolása. Korábban ezzel kapcsolatban az volt a szabály, hogy ha a szünetelés előtt keletkezett bevétel pénzügyileg a személyi jövedelemadó bevallás benyújtása előtt pénzben teljesült, akkor azt vállalkozói jövedelemnek kellett tekinteni. Ha az adott évről készített személyi jövedelemadó bevallás esedékességét követően realizálódott, akkor pedig a magánszemély összevonandó jövedelmeként kellett a bevallásban rögzíteni.

Átalányadózó egyéni vállalkozóknak a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó elszámolása további nehézséget jelentett, a szünetelés alatt ugyanis nincs lehetőség ’58-as bevallást benyújtani. Ezen problémára is megoldást nyújt az új szabály miszerint, a szünetelés kezdő napja előtt keletkezett, de pénzben még ki nem egyenlített bevételt mind a jövedelemadó mind a járulék szempontjából úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetésére, megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon sor került volna. Így a szünetelést megelőző utolsó ’58-as bevallásba, valamint az adott évi SZJA bevallásába is belekerül ez az összeg, mint vállalkozói jövedelem.

Változás az iparűzési adóban

A 2023-as év végéig az volt a főszabály az iparűzési adó tekintetében, hogy a szünetelést úgy kellett kezelni, mint egy megszűnést, a szünetelés kezdetét követő 30 napon belül soron kívüli záró bevallást kellett benyújtani a székhely és a telephelyek szerinti önkormányzatok számára, sávos adózás esetén pedig arányosítani kellett az adóalap összegét.

Idéntől ezt nem kell minden esetben megtenni, csak akkor, ha a szünetelés időtartama egybefüggően a 181 napot eléri. Például ha egy egyéni vállalkozó minden páros hónapban szünetel, akkor hiába nem működik fél éven keresztül, a teljes évre iparűzési adót fog fizetni, ugyanis nem egybefüggő a 181 nap szünetelése. Ez amellett, hogy valóban adminisztrációs teher csökkenéssel jár a vállalkozó számára, sávos adózás választása esetén többletbefizetést is eredményezhet.

Amennyiben kérdésed merült fel, keress bizalommal a konyveles@kontirtrend.hu e-mail címen, vagy a főoldal üzenetküldő menüpontján keresztül!

Jelen bejegyzésben közölt adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők adó-, jogi-, vagy egyéb tanácsadásnak. A bejegyzés alapján meghozott üzleti döntésekből eredő károkért, jogkövetkezményekért a Kontír Trend Kft. felelősséggel nem tartozik.